Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

904 erdély politikai érintkezése angijával. 904] Rákócziról, de azt tanácsolja neki, hogy mondjon le Erdélyről. Jószágainak visszaszerzését Francziaország ajánlhatná a legnagyobb sikerrel, a miért is nem ártana, ha Klement Párisba utaznék. Klement el is utazott oda, de itt meg azt felelték neki, hogy majd megbeszélik az ügyet Angliával. Az örökké mozgó Klement 1713 elején újra Londonban volt.1

) De ekkor már az ő utazgatásainak nem volt jelentősége. Rákóczi a Greorge nevű angol hajóra szállva, november 9-én Danczigból Anglián át Francziaországba utazott. Deczember 8-án Hull városában partra szállt s a vesztegzár idejét Hull mellett töltötte el, a honnan január 10-én indult Francziaországba. Aligha kívánt Londonba utazni, de Bolingbroke is értésére adta, hogy az angol udvar nem fogadhatná. Oxford lord ugyanis szavát adta a császári követnek, hogy az angol kormány nem bolygatja többé Eákóczi ügyét.3) Bercsényi, ki annak idején a »darabolt garádicson« való megállapodást ajánlotta, már 1712 elején megírta Rákóczinak, hogy »az universalis békesség fenékre viszen bennünket, háború kell nekünk, hogy annak a habja, ha nem együtt, másutt vessen ki a partra.« Majd junius elején azt írja a fejedelemnek, hogy »sem Franczia, sem Berlin, sem Ultrektum, tövisünket kihúzni nem akarja.« 3) Ugy is volt, az utrechti békében szó sincs Magyarországról, vagy az erdélyi fejedelemségről. ANGYAL DÁVID. *) Fiedler: Actenstücke 259—431. Körtvélyesiről Marczali : Begesták id.. h. 174, 175. 11. Horváth Mihály, ki Magyarország Történelmének VI. kötetében körülményesen foglalkozik Bákóczi diplomác.ziájának e kísérleteivel, azt állítja, hogy »Strafford lordnál kedvező hatása lett az 50 ezer tallér Ígéretének, ő ezentúl legalább jó tanácsokkal támogatta működéseiben a fejedelem ügynökét.« Nem tudjuk, hogy minő hatással volt a lordra a pénzigéret. De annyi bizonyos, hogy Strafford mint berlini követ, nagyon szerette volna Erdélyt megszerezni Bákóczinak, a szatmári béke után azonban azt ajánlotta a fejedelemnek, hogy mondjon le az erdélyi követelésről. Az angol államférfiak közt Stepney után talán Strafford volt a legmelegebb barátja Rákóczinak és a magyar ügynek. 2) Fiedler id. h. 434. Thaly : Rákóczi Tár. I. 263, 264. Kropf TMJOS közi. Századok, 1898. 750. és y-—n. észrevételei u. o. 844. 1. 3) Thaly : Arch. Rak. I. ο. VII. k. 87. 153. 11.