Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

884 ANGYAL· DÁVID. ereszkedett az alkuba, nem annyira a békekötés, hanem maga az alkudozás volt a czélja politikai vagy katonai okokból. Rákóczi csak április végén válaszolt a közbenjárók márcziusi levelére. »Olvasom és újra olvasom úgymond — a levelet, de úgy látom, hogy ő felsége nem engedi meg a kezességet, már pedig a nélkül a tárgyalás alapja homokon nyugszik ; szükséges volna azt a kezesség sziklájára áthelyezni, ha szilárdan akarunk építkezni.« Rákóczi még ekkor sem jelentette ki a közbenjárás országos elismerését, hanem mentegette annak elmaradását a közbenjár·'» követek előtt a hivatalos válaszszal egyidejűleg elküldött magánlevélben. Egyszersmind útleveleket kért tőlük, hogy követeit küldhesse Londonba és Hágába megköszönni a két udvar jóindulatát. De Stepney és Bruyninx lebeszélték Rákóczit e szándékáról, mert tudták, hogy udvaraik nem fogadhatnák a magyar követeket a császári udvar beleegyezése nélkül. Mindamellett Rákóczi igen meg volt elégedve Stepneyvel és nagyon sajnálta volna, ha visszahívják és helyette Paget lordot küldik Bécsbe, mint akkor híre járt. Figyelmeztette is Stepneyt e kijelölés helytelenségére, tekintettel Paget nagy népszerűtlenségére Thököly volt hívei közt, kik neki tulajdonították a kurucz király száműzetését. A valótlan hír nagyon megfelelt az udvar óhajainak, mely nem bánta volna a cserét, mivel tudta, hogy Stepney a kezességet is szeretné már ajánlani a császárnak, ha nem félne a visszautasítástól. Wratislaw gróf ugyanis kijelentette, hogy a kezesség elfogadása oly gyalázat, melyet uralkodó semmikép sem tűrhet el.2) I. Leopold halála után Stepnev és Bruyninx azt hitték, hogy simább lesz az alkudozás útja, mert Selmeczen Rákóczi és Bercsényi nagy tisztelettel szóltak Józsefről. De ebben alaposan csalódtak, mert nemsokára megtudták Bécsben, hogy a magyarok nem ismerik el József örökösödési jogát, másrészt meg az udvar próbálgatta, vájjon lehetséges volna-e a nádor közbenjárásával pótolni az idegen hatalmakét. De ezek a felhők hamar eloszlottak és kitűnt, hogy József király mégis csak elfogadta szövetségesei közbenjárását. Rákóczi pedig ') Histoire des Rév. de Hongrie Π. 325. 1. — A levélnek itt nincs kelte, Stepney jelentéséből tudjuk, hogy április végén kelt. (Simonyi Π. 91—93 11.) a) Simonyi, II. 09, 9S—102. 11. — Szirmay a királyhoz. (Höfler közi. Archiv, für oest. Gesohichte, 43. köt. 226. 1.) — Noorden : Europäische Geschichte im achtzehnten Jahrhundert. 1874. Abth. I. Bd. II. 140. 1.