Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. <S881 szereplését. A császári udvar ugyanis azt a hírt terjesztette, hogy Rákóczi és Bercsényi személyes ambitiói hiúsították meg a selmeczi tárgyalásokat; Stepney ellenben kimutatta, hogy Seilern kíméletlenségén tört meg minden jóakarat. Ε felfogását Stepnev az angol diplomácziai képviselőkhöz írt körlevélben is ismertette. Stepney mind kevésbbé volt megelégedve az udvar kormányzati szokásaival. Sajnálta Bethlen Miklós elfogatását; csak 1704 deczemberében olvasta a Columba Noë-t, melyet a szerencsétlen tervkovács neki és hollandi tiszttársának szánt. Stepney csodálkozott azon, hogy e jó szándékú iratban árulást fedezhetett fel valaki; inkább eszelősnek nevezi Stepney a szerzőt, semmint árulónak. Ez nagyon is éles szó volt az irat jellemzésére. Bethlen tervét talán jobban méltányolta volna Stepney, ha ismeri a XVII. század nyolczvanas éveinek küzdelmeit, a midőn az erdélyi politika még egyeztetni próbálta a török fenhatóságot a császári udvar hatalmának elismerésével. Bethlen terve csak különczködő folytatása e próbálgatásnak a Rákóczi-féle mozgalom s különösen a tengeri hatalmak közbenjárásának hatása alatt. Az angol kormány dicsérte Stepney buzgalmát, s felszólította, hogy a legnagyobb nyomatékkal sürgesse az udvarnál a tárgyalások folytatását. Az 1704 deczember 26-iki ministeri conferentián Stepney el is járt megbízatásában, és megvédelmezve Rákóczit Seilern támadása ellen, indítványozta az új békeértekezlet összehívását.1) A császáriak nagyszombati diadala nem riasztotta vissza Stepneyt indítványa sürgetésétől. Szóval és írásban tiltakozott Seilernnek azon felfogása ellen, hogy a fölkelés csak fegyverrel győzhető le.3

) Stepney vádjai és sürgetései oly kellemetlenek voltak az udvarra nézve, hogy Eugen herczeg Marlboroughtól a követ visszahívását kérte.3) De nem ért czélt, hiszen az angol kormány még merészebb Simonyi, I. 462—616. 11. Igen behatóan tárgyalja a selmeczi alkut Thaly : Bercsényi család tört. III. 243—265. 11. V. ö. még u. o. 315·—317. 11. L. még Histoire des Bév. de Hongrie T. II. 255. 1. A Feldzüge des Prinzen Eugen von Sav. Serie I. Bd. VI. szerzője (Ratzenhofer Gusztáv) azt írja : In dem monarchischen England wurde eingesehen, dass der Kaiser so weit gegangen war, als es mit dem "Wesen eines Regenten vereinbar war, und dass das Verfahren der Rebellen mindestens allen Regeln der diplomatischen Gepflogenheit widersprach. (189. 1.) A szerző nem nevezi meg forrását, pedig hiteles adatok bizonyítják, hogy az angol kormány helyeselte Stepney felfogását, a ki pedig a rebelliseknek adott igazat és elitélte a császáriakat. ") Acsády : Magyarország története I. Lipót és I. József korában. (A m.fnemzet tört. VII. 577. 1.) 3) Coxe: Memoirs of Marlborough. London, 1818. Vol. I. 382. 1.