Századok – 1900

Tárcza - Téglás Gábor értekezése a rozsnyai római castrumról 78

78 TÁRCZA. kellett tenni ; nagyobb, hogy p. ο. IV. Béla háborúját Ausztria birtokáért a Babenbergek kihalta után. mely a magyar történetet tárgyaló — de kimaradt — fejezetben foglaltatott, bele kellett illeszteni az osztrák történet illető fejezetébe. Azonkívül a fordító — mint élőbeszédében említi — az özvegy szívességéből Huber Alfonznak néhány későbbi jegyzetét is felhasználhatta. Ezek a változtatások és módosítások okai a nem egészen találó »átdolgozás« szó használásának ; de tudjuk, hogy ha az átnéző a czímlapot előzetesen látta volna, nem mulasztotta volna el. hogy szót ne emeljen e nem egészen szabatos kifejezés ellen.« Szívesen közöltük e sorokat, melyek a könyvkiadó bizottság álláspontja felől tájékoztatják olvasóinkat. Arról is értesültünk egyébiránt, hogy Baróti Lajos úr a Huber munkájából kihagyott fejezetek magyarra fordításához szintén hozzálátott, sőt azokat részben már le is fordította ; szándéka : e magyar vonatkozású részt külön, önálló munkában, mint Magyarország történetét közrebocsátani. Kívánatosnak tartjuk, hogy vállalkozásához kiadót is kapjon ; a behatóbb kritika fog majd ítéletet mondani róla, minő sikerrel oldotta meg a fordító kettős feladatát. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA második osztályának mult évi deczember 11-én tartott ülésében Borovszky Samu 1. tag olvasta fel Téglás Gábor levelező tagnak „Á rozsnyai Castrum s annak szerepe a törcsvári és vöröstoronyi szorosok közé eső hegyvidék védelmében" czímű értekezését, mely újabb adatokat nyújt Dáczia hadi szervezetének történetéhez. Az archaeologusok a legújabb időkig a Nagy-Kük üllő megyében fekvő Hévíz és Ugra közt, az Olt nyilatába helyezett castrumban keresték Dáczia keleti őrvidékének záradékát. Miután a bereczki castrumban és Nagy-Borosnyónál is római téglák s római temetkezés nyomai constatálhatók, az értekező biztosra vette, hogy ezek valamelyikénél sikerülni fog rábukkannia azon római castrumok egyikére, melyeket szerinte a hévízi és bereczki castrumok közé eső 170 kilométer hosszú vonalon a rómaiaknak stratégiai okokból meg kellett építeniük. És csakugyan talált is Brassó közelében, Bozsnyó falu mellett, a Barcza folyó partján egy Erdenburg nevű földsánczot, melyet régészeink közül még senki sem méltatott behatóbb figyelmére, s a melyben a római téglák tanúsága mellett megállapíthatta a majdnem egy évtizeden át hasztalanul keresett keleti őrvidék egyik újabb állomását. Ε Castrum rendeltetése az lehetett, hogy a római hadvezérlet az egész fogarasi határhegység körűizárolásával a Hadrianus császár által Kr. u. 129 táján kétféle osztott Dáczia külső területeit biztosítsa, s fontos volt a fogarasi határhegység állandó ellenőrzése, a mi épen e castrumnak vala feladata. A rozsnyai castrumtól délre, a törcsvári szoroson, illető-