Századok – 1900

Tárcza - Mittheilungen des Instituts für oesterreichische Geschichtsforschung 851

TÁKCZA. 851 — MITTHEILUNGEN DES INSTITUTS FÜR OESTERREICHISCHE GESCHICHTSFORSCHUNG. Szerkeszti Mühlbacher Ε. XXI. köt. 1. 2. füzet. — Az első füzetben Stern Alfréd a G-entz Frigyes leveleit (1805 — 1808) közli. Gentznek e francziáúl s egynek kivételével sajátkezűleg írt levelei angol államférfiakhoz vannak intézve; tartalmukra nézve részint politikaiak, részint Gentz saját pénzügyeivel foglalkoznak. — TJhlirz Károly az 1246-iki Lajta-melletti csata színhelyéről és harczias Frigyes herczeg végrendeletéről értekezik. Uhlirz, Lampelnek ezen kérdést tárgyaló s a Mittheilungen des Wietier Alterthumsvereins 34-ik kötetében közölt tanulmányával vitatkozik. Általánosan elfogadott nézet szerint, a forrásokban pontosan meg nem jelölt liarczteret Bécsújhely közelében, a Lajta mentén kell keresnünk. Juritsch szerint, kit Lampel nem vesz tekintetbe. Frigyes herczeg nem Bécsújhelyből, hanem mindjárt a Piesting partján Pottendorf mellett ütött táborából vonult a csatába. Lampel szerint is a Bécsújhelyen összegyűlt osztrák és stájer seregek élén a pottendorfi táborból szállott szembe a Lajtán Ebenfurthnál átkelt magyarokkal. Erre vonatkozólag bizonyítékot Lampel abból merít, hogy az illető évkönyvek nem említik Bécsújhelyi mint a csata támpontját. Azt a bizonyítékot, melyet Liechtenstein Ulrik, ki maga is részt vett a csatában, s a csata után körülbelül 26 év múlva író Jans bécsi polgár hoznak föl. Lampel lerontani igyekszik. Liechtenstein ugyanis » város «-r ól (die stat) beszél, melybe a herczeg holttestét vitték. Bécset kivéve — Bécsről pedig nem lehet szó ·— a Lajtáig nincs más város mint Bécsújhely, s Jans egyenesen ezt nevezi meg. Uhlirz bebizonyítja, hogy Lampelnek ezen tanúságokat erejöktől megfosztani nem sikerült. Bécsújhelyre mutat azon megbízás kelte is, melyben Frigyes herczeg Pollham Alberóval közli a pápának küldött végrendeletét, s a melynek kelte : Niwenstat, sub castris inocte (így ?) sancti Viti. TJhlirz bebizonyítja, hogy nincs igaza Lampelnek, midőn ezen okirat valódiságát kétségbe vonja, és hogy még azon esetben is, ha hamisítva lenne, kevés idővel az esemény után kellett készülnie, a mikor, hogy sikerrel használhassák, bizonyára nagy óvatossággal jártak el a hamisítók a ténybeli adatok, főleg a datum tekintetében, nehogy hamarosan rajta érjék őket, mert 1247 — 48-ban még sokan lehettek, a kik tudták, hol tartózkodott a herczeg közvetlenül a végzetes csata előtt. így hát továbbá is meg kell nyugodnunk abban, hogy az utolsó Babenbergi Bécsújhelyből vonult ki a magyarok ellen s e város közelében halt meg. — Hermann H. J. a bécsi udvari könyvtárnak egy ismeretlen Wenzel-féle kéziratát ismerteti. Ezen I. Wenzel király könyvtárából eredő miniatűr-kézirat tartalmazza az Alfonso kasztiliai király megbízásából Haly Aberudiam Heben llodan SZÁZADOK. 1900. IX. FÜZET. 55