Századok – 1900

Tárcza - Szilágyi Sándor kolozsvári emléktáblája 841 - Barcsa János „Hajdu-Nánás és a hajduk történelme” czímű munkája 841 - A königsbergi töredék 841

TÁRCZA. 841 •— SZILAGYI SÁNDOR születése helyét, a kolozsvári belső Farkas-utczában az ev. ref. collegiummal szemben levő 17. számú tanári ház földszintjét, emléktáblával jelölték meg a felejthetetlen történettudós tisztelői, barátai és hálás tanítványai. Az emléktáblát a folyó november-hó 2-án leplezték le ünnepélyesen. Díszes közönség, az elhunytnak rokonsága, s küldöttséggel számos testület és intézet jelent meg a kegyelet e szép ünnepén, mely részint a collegium dísztermében, részint az emléktáblával megjelölt szülőház előtt folyt le a rendező bizottság által előre megállapított programm szerint. Az emlékünnepélyt d. e. 11 órakor Kuun Géza gróf nyitotta meg, alkalomszerűleg rámutatva beszédében arra a nem mindennapi tüneményre, hogy egy családnak három nemzedéke : nagyapa, apa és fiu. t. i. idősb és ifjabb Szilágyi Ferencz és Szilágyi Sándor, egy századon át áldoztak a tudomány egy ugyanazon oltáránál és mívelték hivatással a történetirodalmat. A megnyitó után Szádeczky Lajos mondott meleghangú emlékbeszédet Szilágyi Sándorról, kinek neve egy negyed századon át oly elválaszthatatlanúl egybeforrott társulatunk életével is. Annakutána a collegiumi dalos-kör éneke következett, melynek végeztével a közönség az emléktábla elé vonult, hol a leleplező beszédet dr. Török István főgymnasiumi tanár tartotta, az emléktáblát pedig a collegium igazgatósága nevében dr. Sárkány Lajos igazgató vette gondviselés alá. Az egész ünnep sorát az ifjúság ismételt éneklése fejezte be. Társulatunk képében dr. Erdélyi Pál, dr. Márki Sándor és dr. Schönherr Gyula tagtársaink voltak jelen az ünnejiélyen, hogy történetirodalmunk egyik legjelesebb munkásának emléke iránt érzett hálánkat és kegyeletünket nyilvánítsák. — BARCSA JÁNOS tagtársunk, hajdu-nánási ev. ref. gymnasiumi tanár, előfizetést hirdet » Hajdu-Nánás és a hajdúk történelme« czímű munkájára, melyet Hajdu-Nánás város megbízásából írt meg. Műve a jövő deczember-hó folyamán fog megjelenni. Mint czíme is mutatja, magában foglalandja nemcsak a város, hanem általában a hajdúság történetét is. A szerző azt a tiszta magyar fajt akarja bemutatni, annak a vitéz népnek történetét megismertetni munkájában, mely a magyar alkotmány és vallásszabadság védelmében sok vére hullásával szerzett hírt és dicsőséget nevének. Beméljük, hogy kitűzött feladatát sikerrel oldotta meg, s nemcsak a hajdu-városok szűkebb körű olvasó közönségének, lianem általában történetirodalmunknak is szolgálatot fog tenni könyvével, melynek megjelenését szívesen várjuk s eleve is ajánljuk érdeklődő tagtársaink figyelmébe. — A KÖNIGSBERG« TÖREDÉK. Perlbach a »Göttingische gelehrte Anzeigen« 1899-iki február-havi füzetében ismerteti a Zimmer-mann-féle Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Sieben-