Századok – 1900

Tárcza - Kropf Lajos: Válasz a „Revue Historique” intésére 835

TÁRCZA. — ez az ő magánvéleménye. Éljen csak tovább is ábrándjaiban, de békében, és ne űzzön politikát hóbortjaival. Mert nekünk magyaroknak épen az a panaszunk, hogy az oláhok folyvást izgatnak Francziaországban és Angliában, tudományos és quasi-tudományos folyóiratokban a »barbár magyarok« ellen, kik elnyomják »Dáczia ősrégi lakóit.« Ha pedig megtörténik. hogy egyik vagy másik magyar érzelmű író felelni akar. akkor azzal mentegetőznek a szerkesztő urak. hogy az olyan vitás dolgok számára nincs tér a vezetésök alatt álló folyóirat hasábjain, így történt ez meg velem, midőn az English Historical Review-hoz fordultam : a Scottish Review pedig még csak szóra sem méltatott. A Revue Historique uraival pedig így esett meg dolgom : Midőn Xénopol (collaborateur assidu de la Revue Historique) oláh történelmének franczia átdolgozása Párisban megjelent, egy másik román író és Xénopol dolgozótársa, ismertette a munkát a Revue-ben. — eléggé pártatlanul. — de reám azt a hatást tette az az ismertetés, mintha egy színvak ember méltánylását olvastam volna szintén színvak barátjának a szivárvány színeiről írt dolgozatáról. Mert bizony valljuk meg, Teodoru úr, az illető író. még annyit sem konyít a magyar történelemhez, földrajzhoz, nyelvhez stb. mint Xénopol. írtam tehát a Revue számára egy kóstoló-félét, s e czélra Radu Negru meséjét választottam, mert tudtam, hogy Monod úr. mint a középkori források egy másik ágának alapos ismerője, rövid czikkemből azonnal észreveheti, hogy Xénopol miképen bánt el a középkori magyar-oláh történelem anyagával. Kéziratomat postán, ajánlva küldöttem el a szerkesztőségnek, de körülbelül három év telt el azóta és még egy sor sem jelent meg belőle ; szegény Hunfalvynk neve pedig még mindig ott van a pellengéren, a hová Xénopol állította 1895-ben ; jóllehet Monod úrék azt vallják, hogy »nous sommes reconnaissants à ceux qui s'efforcent de nous éclairer.« Gáncsoljuk továbbá a Revue szerkesztőségében azt. hogy midőn erre alkalma lett volna, nem rótta meg több román és franczia író handabandáit. kik készakarva hamisított történelemmel dáko-roinán szellemű politikát űznek. Ha Monod úr a Xénopol történet-gyártási processusának titkaiba bepillantani óhajt, akkor még egyszer utalom őt· a Századok 1897 évi folyamában »Badu Negru, a honalapító« czím alatt megjelent rövid czikkemre. »II serait inutile d'analyser ici — olvassuk a Revue utolsó számában*) — les arguments de M. Xénopol qui les a lui même plus d'une fois présentés avec une abondance variée aux lecteurs de cette Revue.« Kérjük, audiatur et altera pars valahára ! KHOPF LAJOS. ') LXXIY. 1. 240. 1.