Századok – 1900

Tárcza - Borovszky Samu: Szegedi Baratin Lukács zágrábi püspök 1500–1510 831

TÁRCZA. 833 ség is, melyet vinczellérjeinek az érsek okozott, érlelte meg benne azt a szándékot, bogy e szőllejétől valami jótékony czél kapcsán szép szerével szabaduljon. Én azt hiszem, hogy Lukács püspök ezt a szőllőt szüleitől örökölte, annál is inkább, minthogy Kamonczon a szegedi gazdák szívesen vásároltak szőllőket ; az 1522 évi szegedi tizedlajstrom szerint is. melyet legújabban Reizner János bocsátott közre Szeged monographiájában, tizennégyen voltak kamonczi szőllőbirtokosok. Volt még huszonhat gazdának Péterváradon. tizenkilencznek Karomban, ötnek Szalánkemenen, háromnak Szerlőkön szőlleje. de ez már nem tartozik reánk. Azok között, a kik kamonczi szőllőbirtokosok voltak, az idézett tizedlajstrom (51. h.) a szent Demeter-utczában. hol általában a legvagyonosabb polgárok laktak, említi a következő szegedi lakost is : »Johannes Barathyn habet vineas in Kamonch.« Úgy hiszszük. ez a Baratin János szőllős gazda közeli viszonyban állott a mi püspökünkhöz.1) Említettük, hogy csanádi püspök korában Lukács, kinek vagyonos embernek kellett lennie, — végrendeletében 16,000 aranyat hagyott a zágrábi székesegyház kőfalakkal való megerősítésére, — valamely emberét a közszolgálati díjjal elküldötte Rómába s megbízta, hogy ha, már a Vatikánban jár, tegyen szolgálatot az ő hűséges fiúi és testvéri érzelmeinek s az akkori kegyeletes szokás szerint írassa be övéit a római Szentlélek-társulatba. így történt-e ez épen. a mint mi elgondoljuk, arra nincsen készpénznek vehető adatunk ; de ott találjuk a római Szentlélektársulat anyakönyvében 1494 május 6-áról. tehát épen akkorról. a mikor a Lukács püspök embere Kómában járt (s ez évről más szegedi család nincs beírva), a következő bejegyzést: »Gregorius Baratin de Segadino laicus Baciensis diocesis et Elena uxor sua ac, Johannes filius suus et filia Katherina intrarunt die 6 Maii 1494.« 2) Hogy ez a két Baratin, illetőlég Barathyn név egy és ugyanazon család tagjait jelöli, az, úgy hiszszük. nem szorul bizonyításra ; annál is inkább, mert Szeged XVI-ik századbeli lakosai között ') Én, megvallom, inkább voltam hajlandó a tizedlajstrombeli Barathyn nevet, a tizedszedő írásmódjában keresve támasztékokat, Bacatliyn vagy Bacachyn alaknak kibetűzni, a mi a magyarosabb Bakacsin olvasást engadte volna meg. Csanád vm. monographiája I. köt. 363. 1. 11. jegyzetében valóban ezt a nevet ebben az alakban is adtam; annál is inkább, mivel a kalocsai érseki egyházmegye területén Balcachyn nevű helységgel találkozunk. (Hazai Okmt. VIII. 285. 1.) Nagy Gyula barátom, e folyóirat szerkesztője azonban, ki maga is szemügyre vette a kérdésben forgó nevet, meggyőzött a felől, hogy csakugyan a Barathyn névalak a helyes olvasás. 4) Monum. Vatic. V. 40.