Századok – 1900
Értekezések - VÉRTESY JENŐ: L. Domanovszky Sándor alatt - 778
NAGY LAJOS ELSŐ HADJÁRATA YELENCZE ELLEN. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Dalmáczia, mióta Kálmán király meghódította és nevét fölvette királyi czímébe, Magyarország és Yelencze közt folytonos háborúskodásnak, ellenségeskedésnek volt okozója. Népe kalmár hajós népség, mely kereskedésből él, s hogy ezt és ez által saját jólétét felvirágoztassa, hatalmába hajtja a tengert. A nemzeti érzés, az itáliai olaszokkal való egység érzete hiányzott e népnél, sőt maguk a dalmácziai városok sem tartottak össze. Mindegyik külön köztársaságot alkotott, mely kereskedelmi érdekeit tartva szem előtt, ha kellett, össze is tűzött a másikkal. Függetlenségre nem törekedtek, a szabadság érzete ép oly kevéssé fejlődhetett ki e kalmár városoknál, mint az öszszetartozóság tudata. Hogy független államot, alkossanak, ahoz nagyobb erő és mindenek fölött egyetértés kellett volna ; ha ellenben elfogadják valamely szomszéd állam felsőségét, több erőt, fordíthatnak a kereskedelemre. Eleinte a görög császár fenliatósága alatt állottak; midőn azonban a horvátok elhatalmasodának s a görög császár nem bírta megvédeni ellenökben a dalmát városokat, ezeknek alattvalóivá és adófizetőivé lettek. Majd a szláv zsarnokság nyomasztó járma alól Yelencze karjaiba dobták magokat. A görög tehetetlen volt megvédeni őket, a szláv barbár módra bánt velők ; de mindezeknél veszedelmesebb lőn rájok nézve Yelencze uralma, mert a köztársaság vetélytársuk volt s fenhatósága létöknek alapját támadta meg. Sajátságos, rendkívül érdekes város a középkorban Yelencze; egészen elütő Európa többi államaitól. Született kalmár a népe és korlátlan úr a tengeren; a kereskedelem teszi az országot hatalmassá, dússá és virágzóvá. Ez. kitűnő összeköttetéseket szerez neki, és szerez főleg pénzt, a mi különösen oly államban, mely maga talán még a védelmére szolgáló erőt sem állíthatja ki, zsoldos sereg fogadása szempontjából is igen