Századok – 1900
Értekezések - WERTNER MÓR: Kicsedi Albert bán 771
7 72 wertner mór. Noszoly és Lak Doboka megyében, Budatelke Kolozs megyében. Miután pedig Bihar megye Kolozs vármegyével, ez pedig Dobokával és Beszterczével is határos, látjuk, hogy a család ősi birtokai összefüggő megyei complexumban feküdtek, és ezzel elmélkedésünk kiinduló pontjához tértünk vissza. Miután a Budatelkével határos helységek közül Károly királynak 1329 évi oklevele Katona, Kychyd és Visolya helységeket is felsorolja, kézzelfogható, hogy Kychyd alatt a még mai napság is Kolozs megye örményesi járásában fekvő és oláhül Kicsidu nevű Mezö-Kecsed értendő. Kychyd = Kicsidu = Kecsed pedig nem lehet más, mint az 127H évi legendának elferdített Chychety-je, s ennek következtében Albert szörényi bánnak családi neve Kiesedi Albert lett volna. Melyik nemzetségből származott e család? nem tudjuk. 1319 márczius 8-án arról értesülünk, hogy Erdőd ha ]Vliklósr kecskési (Gyulafej ér vár mellett) várnagy, Majs fiának Elleusnek nemzetségebeli rokona ; x ) négy évvel később pedig azt olvassuk, hogy Debreczeni Dózsa nádor, Dam nevű nőtestvére tiának, Erdőfia Miklósnak, egyebek között a lázadó Majs és Elleus birtokát, a Bihar megyei Majs-Pályit engedte át.2) ügy látszik, hogy e két Miklós azonos személy, és hogy talán a nemzetségi rokonság is hozzájárult, hogy Erdő ha Miklós, Majs fiainak birtokát kapja. A legnagyobb valószínűség azonban a mellett szól, hogy Majs fiai a Borsa nemzetség sarjai, mely nemzetség — mint tudjuk — Bihar, Doboka és Kolozs megyékben volt elterjedve, és így meg volna magyarázva, hogy Majs fiai a szintén Borsa nembeli Kopasz nádor lázadásában oly kiváló részt vettek. Hozzá még az is ismeretes, hogy a Doboka megyében fekvő Kecsed későbbi birtokosai az Iklódiakkal együtt ugyanazon nemzetségből származtak,3 ) az Iklódiak pedig ugyancsak Borsa nembeliek valáak. Ε tekintetben a Borsa nemzetség ősi czímere is némi útbaigazítást adhatna. Minthogy pedig az elmondottak Albert bán családjára ') Zimmermann : Urkundenbuch I. 338. 2) Anjoukori Okmánytár II. 45. 3) Hazai Okmánytár V. 258.
