Századok – 1900
Értekezések - WERTNER MÓR: Kicsedi Albert bán 771
7 72 wertner mór. Minden elferdítés mellett is, melyet a legenda magyarsága a hely- és személyneveknél elkövet, kézzelfogható dolog, hogy Chychety az akkori időből ismeretes bánságok egyikének neve sem lehet. Bocynciy Ompud bánban, ki Alberttel együtt tanúskodik, boszniai bánt ismerhetünk fel, Chychety azonban egész határozottsággal csak hely- vagy családi név lehet, s így magától értendő, hogy ez esetben Chychety Albert bánnal van dolgunk. A mi Anna nevű nejét illeti, kétséget nem szenvedhet, hogy ez IV. Bélának Anna nevű leányával azonos, a ki 1263 óta mint macsói (Halics) Rasztiszláv özvegye, részint Magyarországban, részint Csehországban, Kunigunda nevű szép leányánál, II. Ottokár nejénél tartózkodott. Kövessük mármost Albert bán történeti nyomait. Y. István első országnagyjai között 1270 junius 13-ika óta Albert lovászmester is szerepel, ki egyúttal Szeben megye főispánja is, és mindkét hivatalát félbeszakítás nélkül 1272 junius 14-ig viselte. Még István alatt szörényi bán is, mely minőségében 1272 augusztus 3-án még működik,1 ) de innen kezdve nyomát vesztjük. IY. László király 1289-ben szeptember 1-én Majs nevű erdélyi vajdáját említi, kit Péter erdélyi püspök fogságba ejtett; 1291 márcz. 12-én bizonyos Majs a székelyek ispánja, ] 296 április havában pedig Albert fia Majs fordúl elő III. Endre országnagyjai és bárói sorában, míg végre 1298 julius 29-től 1299 julius 17-ig Majs nevű királynői tárnokmesterre akadunk, a kinek »Sigillum magistri Moys« köriratú pecsétje kiterjesztett szárnyú stilizált sast, nyaka irányában jobbról félholddal, balról csillaggal ábrázol.2) 1311 (márczius) és 1313 (márczius) között Majs íia Majs, Károly királynak főpohárnoka és Besztercze megyének főispánja. Megkapja a királytól eddigi hű szolgálatainak jutalmáűl a Besztercze megyében fekvő Petresfalvát, melynek bir') Fejcr: Cod. Dipl. Y. l. 241., VII. 2. 17. — Hazai Okmánytár VIII. 439. a) Fejér id. m. VI. 2. 229., VII. 5. 502. (tévesen 1292.) — Hazai Okmánytár VI. 444. — Wenzel: Árpádkori Uj Okmt. V. 202., XII. 585, 587. — Orsz. Levéltár: dipl. oszt. 2216.
