Századok – 1900

Tárcza - Magyar Könyvszemle - 763

tárcza. 763 Alajos és Tagányi Károly. — 4. 5. 6. 7. füzet. Szerkeszti Tagányi Károly. Az egyesület részéről a szerkesztésre felügyel Szilassy Zoltán. — Az első füzetben Illéssy János levéltári adatok alapján értekezik a kincstár hegyallyai szőllögazciálkodásáról a XVII-ik század második felében, a mikor, mint pl. mindjárt a AVesselényi-féle összeesküvés kipattanása után. a tudvalevő tömeges confiscatiókból temérdek birtok, a Hegyallyán egész szőllőterületek jutottak a kamara kezelése alá s tették szükségessé a szőllőmívelésre és szüretelésre vonatkozó részletes utasítások kiadását a szőllő-felügyelők és szüreti tisztek számára. Illéssy több ilyen utasítást ismertet a 70-es évekből, s ezeken kívül egy igen tanulságos terjedelmes jelentést 1680-ból, melyben a szepesi kamara gondviselése alá tartozó királyi javak praefectusa, Draheim Lipót Vilmos, a hegyallyai szőllők állapotát írja le, megjelöli romlásuk okait s a teendők iránt tesz javaslatot a kamarának. — A második füzet »Szeged mezőgazdasági története«· czím alatt Reizner Jánostól Szeged monographiája harmadik kötetéből közöl mutatványul két fejezetet : egyik a földmívelésről és állattenyésztésről, másik a szőllőmívelésről és gyümölcsészetről szól. — A következő füzetekben (3—7) Takáts Sándor nagyobb terjedelmű dolgozata olvasható, melynek tárgya : a dunai hajózás a XVI. és XVII. században. A szerző, kinek már nem egy becses tanulmányt köszönhet gazdaságtörténelmünk, ezen munkájához is a közös pénzügyi levéltár gazdag forrásaiból mérité merőben új adatait. Érdekesnél érdekesb czikkelyekben tárja fel előttünk a dunai hajózás és hajós kereskedés történetét, kezdve a folyamszabályozási első kísérletekkel s végezve a személyszállító hajókról szóló fejezettel. Az egész dolgozat, különösen a bécsi fő hajózási hivatal s a Lürnpecheramt működésére, az áruvizsgálatra, a gabna, liszt, bor és a drága ausztriai főtt só szállítására vonatkozó részei mind csak újabb tanulságúl szolgálnak arra nézve, hogy mi volt minden időben Bécsnek Magyarország jogait és gazdasági érdekeit eltipró politikája. — Az Adatok és Vegyesek rovatát Pór Antal, Takáts Sándor, Borovszky Samu, Sörös Pongrácz. Kropf Lajos és mások, régi gazdasági életünk legkülönbözőbb ágaira vonatkozó kisebb-nagyobb közleményeikkel teszik változatossá. Ezenkívül a 4-ik és 5-ik füzetben Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása első kötetéről (Jankó János : A magyar halászat eredete), Szeged történetéről (Reizner János) és dr. Illés Józsefnek (nem Jánosnak) Anjoukori társadalom és adózás czímű munkájáról Acsády Ignácz közöl ismertető czikkeket. — MAGYAR KÖNYVSZEMLE. VIII. köt. április-junius. 2. füzet. — Varjú Elemér e füzetben is folytatja a Gyulafej érvári Batthyánykönyvtár ismertetését. Bleyer Jakab szintén folytatólag ismerteti