Századok – 1900

Történeti irodalom - Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Ism. F. V. 722

728 történeti irodalom. 728 a különbség csak külső volt, és a tanácskozás helyének megválasztásában nyilvánult. A megyei követek küldése már a XIY-ik század végéit szokásba jött; azonban a XV-ik század folyamán két országgyűlés kimondotta az összes nemesség meghívásának kötelező voltát. Csak a mohácsi vész után mondott le a nemesség a fejenként való megjelenésről ; míg a királyi tanácsban szereplő elemek az országgyűlésen való részvétel régi módját megőrizték. Ekképen a legfőbb közjog gyakorlásának tekintetéből a nemesség zöme és bizonyos kiváltságos elemek között elvi különbség fejlődött ki. Ennek szabatos külső meghatározását két intézmény vitte véghez : a királyi meghívó levélnek egyes személyekhez intézése, és az örökös főrendi czímek osztogatása. 1526 előtt országgyűlési személyes meghívó levelet nem ismerünk ~ a legelsőt mely fönmaradt, 1526-ban Mária királyné Frangepán Kristófhoz intézte. Az örökös főrendi czímek osztogatása, a mi a Habsburgháznak a magyar trónra emelkedésével veszi kezdetét, mint szerző helyesen következteti, — a Habsburgok azon törekvésére vezetendő vissza, hogy a magyarországi viszonyok olyanokká alakuljanak át, a milyenek családjuk ősi birtokain voltak; s mivel ezek területén és a német birodalomban sokféle örökös czímek különböztették meg az előkelő nagybirtokosokat : nálunk is megindult a bárói és grófi czímek osztogatása. Ennek a gyakorlatnak az volt a következménye, hogy már a XVI-ik század vége felé csak grófi és bárói örökös czímmel felruházottakra alkalmaztatott a fimrak (magnates) elnevezése; az országgyűlési személyes meghívó levél is elválaszthatatlanul összekapcsolódott a főrendi czímmel. így alakult meg a nemesség egységes rendjéből kiemelkedő üj osztály, melyben feltalálhatjuk az örökös főrendiség két mozzanatát : az átöröklődő előkelő jogi állapotot és annak czímekhez kötöttségét. Ez az állapot több évtizedig fennállott, a nélkül, hogy törvény szentesítette volna. Az udvar azzal, hogy 1603-ban az országgyűlésre három községet, mely korábban követeket nem küldött, meghívott : provocálta az 1608-ik évi koronázás utáni országgyűlés I. czikkelyét, mely megállapította, kik vehetnek részt személyesen, és kik képviseltethetik magukat az országgyűlésen. Ezzel a rendi viszonyok jogilag szabályoztattak, az örökös főrendiség és a főrendi-ház törvényes szentesítést nyert. De a különbség a két rend között a törvényhozásban