Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - IV. közl. 702

ANGYAL D. ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. 711 Mindamellett átlátva a helyzetet, Paget is rajta volt, hogy a török ne feszegesse az erdélyi kérdést. Thököly kiszolgáltatása ügyében sem igen ellenkezett Paget a császáriakkal. Pedig mily sokat várt Thököly Paget közvetítésétől. Mily szépen fogalmazott előterjesztést küldött neki 1698 julius 4-én. Azt kívánta ebben Thököly, hogy ne ellenezze az angol követ, ha a porta kijelentése szerint Erdélyt és a hozzá tartozó részeket vissza akarja neki szerezni ; arra kérte továbbá, bogy vétesse fel a béke-okiratba a magyar vallási és politikai szabadságok biztosítását s helyezze azokat az angol király és parlament oltalma alá.1) Kegyetlen iróniája a sorsnak, hogy épen Paget volt az, a ki a karloviczi béke után, mint a konstantinápolyi osztrák követ helyettese, sürgette Thököly nikomédiai számkivetését.2) Erdélyben ezért nem nehezteltek reá. Midőn Paget 1702-ben Konstantinápolyból Erdélyen át utazott hazájába, »nagy pompával és ágyuk lövésével« fogadták mindenütt. Nem csupán a hivatalos Erdély kívánta tiszteletét mutatni a császár szövetségesének diplomatája iránt ; a protestánsok is örültek, hogy az alattvalói kötelesség megsértése nélkül ünnepelhetik Anglia képviselőjét. Cserei szavai szerint Apor István is kénytelen volt »eszében venni, hogy még jobb ember is vagyon Kolonicsnál.« Lehet valami igazság Csereinek abban az elbeszélésében, hogy Paget Bécsben szót emelt az erdélyi reformátusokért.3) . ANGYAL DÁVID. (Ért. a tört. tud. köréből, XVIII. köt.) Schlick Kinskyhez 1698. nov. 8. és Extrait d'une lettre de Mylord Paget, 23 Janvier 1698. (Turcica id. h.) ') Thaly közleménye. (M. Tört. Emi. II. oszt. XXIV. 488.1.) 2) Fölterjesztés a czászárhoz, 1701. január 16. (Turcica id. h.) Hurmuzaki : Documente VI. 13. 1. 3J Cserei Históriája 310. 1. — Szaniszló Zsigmond naplói. Kiadta Torma Károly. Tört. Tár, 1890. 310.1.