Századok – 1900
Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675
700 8TESSEL JÓZSEF. s némely locsmándi volt várjobbágyoknak újra való fölvétele csakis az időközben épült és Locsmánd-megyéhez tartozó. Lánzsér vára érdekében történhetett. Nincs földerítve, hogy az. Iván-féle locsmándi birtokrész királyi birtok maradt, avagy a. Grősfalviaknak adatott-e? de annyi valószínű, hogy az egész locsmándi birtok értvén a helység határát — az 1280— 1290 évek közt Németujvári János által erőhatalommal elfoglaltatván, Kőszeg várához csatoltatott, a hová ez idő óta állandóan tartozott. A fölsorolt oklevélbeli adatok tanúsítják, hogy Baroch tia Miklós oly birtokokon is föltűnt mint birtokos, melyek utóbb az 1263 évi Locsmánd-megyének is tartozékai voltak;, de az is kitűnik, hogy az 1263 évben adományozott Locsmándmegyéhez sem az osztrák Kirchschlag, sem Locsmánd, Gyirót, Frankó, Jeva vára, Ablancz, Kabold és Veperd nem tartoztak. Különösen hangoztatom, hogy Veperdet Baroch fia Miklósbírván, azt 1222-ben Pósának adta el, a ki után a Nagymartoniak kezébe jutott. Kaboldot a nevezett Miklós sem bírhatta, mert azt az ő idejében, nézetem szerint az Osl nemzetségből származott Péter comes, utóbb pedig a Nagymartoniak bírták. Azt is figyelembe vettük, hogy az oklevelek, melyek 1245 előtt keltek s a későbbi Locsmánd-megye területének egyes részeibe ütköző határvonalról szólnak, sehol sem említenek locsmándi várföldet és várjobbágyokat, s ez okból csakis azt lehetett megállapítani, hogy Locsmánd várának 1245-ben Küllőn várjobbágyai, 1255-ben Csepreg és Ablancz mellett várföldje említtetnek, 1270-ben pedig Greotánban lakó várjobbágyokról van szó, kik az egykori locsmándi várnak jobbágyai voltak. Azonban hogy Locsmánd várához azonkívül mely birtokok s nevezetesen az 1263-iki Locsmánd-megye mely részei tartoztak, arra az oklevelek adatai nem adnak választ. Azt hiszem, hogy Pestynek azon megjegyzése, hogy az 1412-ben említett locsmándi főesperes is kiváltságolt kerületre mutat, nem bizonyíték a locsmándi várispánság mellett. Az előadottakból tehát a következő eredményeket lehet röviden egybefoglalni : Locsmánd várának keletkezése idejét meg nem határozhatjuk, de nem szenved kétséget, hogy a tatárdúlás után nemsokára megszűnt. Locsmánd várának egyetlen várispánját sem említik az irott emlékek. A Gősfalviak és Iván locsmándi birtokosok, comesek voltak ugyan, de nem várispánok. Az 1263-iki Locsmánd-megyét nem lehet locsmándi vár-