Századok – 1900

Tárcza - Magyarország vármegyéi és városai 663

TÁRCZA. mik. Talán e közlemények, jóságos cselekedeteinek e felújítása az utókor emlékezetében, szintén közreműködtek arra, hogy az erdélyi református egyház a fogarasi templomudvar temetőjében nyugvó Bethlen Kata megrongált sírkövét új sírkővel cseréltette fel, szórúlszóra bele vésetvén azt a régi feliratot, melyet Bod Péter, a sírban nyugovónak neveltje, majd udvari papja készített. Ez a kegyeletes alkalom adta a tollat Györy Tibor társunk kezébe, hogy Bethlen Katáról mint orvosról emlékezzék meg s nevét az orvosi történelem egyik beíratlan lapjára feljegyezze. Érdekes megemlékezésében, melyet az Orvosi Hetilap tudományos közleményei során 1) tett közzé, olvassuk, hogy Bethlen Katát egyháza gyámolításán s a jótékonyság gyakorlásán kívül a természettudományok, főleg a növénytan és az orvosi tudomány foglalkoztatták komolyan. Segített veszedelemben forgó egyházán, segített a szegényeken és segíteni akart a betegeken is, még pedig első sorban azokon, kik a legnyomorultabbak : a világtalanokon. Korának három kiváló orvosa tanította őt. A növénytanra Borosnyai Nagy Márton, guberniumi főorvos ; az orvosi tudományokra Köleséri Sámuel, kora leghíresebb orvosainak egyike, kihez benső barátság is fűzte, mely baráti viszony bizonynyal csak elősegíti vala a tanítás és tanulás munkáját ; de Bethlen Katának különösen a szemészet iránt volt hajlandósága, s ebben »más doktorok között egy jó okulista«. Simoni Márton orvos volt oktató mestere. Az ily magánúton való orvosi képzés még a XVIII-ik század első évtizedeiben is rendes dolog volt, melyben többnyire protestáns egyházi férfiak részesíték az orvosi pályára vágyó magyar ifjakat, s hogy mily sikerrel ? eléggé mutatják Pápai Páriz Perencz, Vízaknai Bereczk György. Tatai Kovács György. Pischer Dániel s mások példái, kik az itthoni magánoktatás után gyakran már két év múlva diplomát is kaptak a külföldi egyetemeken. Föl kell tennünk, hogy Bethlen Kata itthoni kéj)esítése sem lehetett csekélyebb értékű, mint férfi kortársaié. Telve is volt udvara mindég a szenvedők seregével, s messze vidékről zarándokoltak hozzá, főleg a hályogosak, kik szerencsés kezétől várták gyógyulásukat. Bethlen Kata grófnő •— mondja Győry — méltó helyet foglal el azon előkelő származású és lelkületű magyar orvosnők sorában, kik között az első. II. Endre királyunk leánya, a Thüringiába elszármazott Erzsébet (1207.—1231) a leprás betegek gondviselő geniusa lett, a másik Erzsébetnek pedig, Nagy Lajos királyunk nejének, a világszerte híres aqua reginae Hungáriáé feltalálását köszönte az emberiség. — MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI. Ε nagy képes honismertető vállalat során, mely eddig, mint tudjuk, az Abaúj') XLIV. évi'. 1900. 25. sz.