Századok – 1900

Tárcza - Berzeviczy Egyed: Nagy Péter czár Magyarországon 656

tárcza. 657 megnyerjék. mert ez időtájt már készült a spanyol örökösödésért való verseny a franczia királylyal. Péter czár Bécsben leginkább az utolsó 1683-iki ostrom minden egyes mozzanata iránt érdeklődött ; felkereste gr. Stahremberget. Bécs város vitéz védőjét, és vele. valamint Savoyai Eugén herczeggel megnézte a város erődítési műveit, a támadó árkok akkor még látható maradványait, s megmagyaráztatta magának a felszabadító sereg mozdulatait mind a hely színén. Mivel a czár csak incognito volt Bécsben, az akkori szigorú etiquette szerint Lipót császár nem fogadta Pétert ünnepélyesen mint czárt : hanem egy este, gróf Czernin kíséretében, a czár látogatta meg Lipótot, ki akkor a Favorita nevft nyári palotában (a mostani Theresianumban) lakott. Később (julius 28-án) az orosz követség nyilvános kihallgatáson adta át az orosz udvar ajándékait, mely alkalommal incognito Péter is jelen volt Lefort nagykövet kíséretében. Lipót császár, két miniszter és Eugén herczeg kíséretében szintén incognito adta vissza a czárnak látogatását : míg az ifjú József király fesztelenebbűl érintkezhetett Péter czárral, és gyakran elkísérte őt kirándulásain és az ünnepélyekre, melyek a vendég tiszteletére rendeztettek. Bennünket különösebben az érdekel, hogy Péter czár az ő kielégíthetetlen ismeretszomjában és fáradhatatlan tevékenységében Magyarországot is látni kívánta ; azért Bécsből a Dunán hajón Pozsonyba rándult le s ott három napig (julius 18—20-ig) mulatott. Az egész idő alatt főleg a folyó hajózási viszonyaira vonatkozó tárgyak iránt érdeklődött : a török háborúkban használt csajkák, szállító hajók, a pozsonyi hajóhíd figyelmesen megszemléltettek. mert. valamint az egész külföldi útján, úgy itt a Dunán is ebbeli szakismereteit igyekezett gyarapítani, egyik főtörekvése lévén, hogy Oroszországot, mely eddig csak szárazföldi hatalom volt. a tengeren is erőssé és hatalmassá tehesse. Pozsony akkor, 11398-ban, mikor az ország nagy része alig szabadult fel a török hódoltság alól, az ország fővárosa, az országos hivatalok székhelye volt. Buda és Pest még romokban hevertek. Ide Pozsonyba vezették tehát az oroszok czárját, ki kíséretének legnagyobb részét Bécsben hagyván, csak nehányadmagával utazott le s itt a királyi várban volt szállva. A várost minden irányban bejárta, a környékre is kirándult gróf Pálfíy stomfai birtokára. Pozsonynál tovább nem ment ; de nem is mutathattak volna neki egyebet, mint a hosszú háború alatt elpusztult, elszegényedett országot, mely alig lett volna alkalmas kedvező véleményt kelteni az orosz fejedelemnél a magyar király hatalma és az ország segélyforrásai felől. SZÁZADOK. 1900. VII, FÜZET. 42