Századok – 1900

Történeti irodalom - Dézsi Lajos: Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Ism. V. J. 649

659 történeti irodalom. és község magyar érzésű és magyar szívósságú lakossága őrködött. Ε parányi magyarság kétségkívül erőt és bizalmat szítt magába Erdély bérczei felől, s a jobb jövő reményében féltékeny gonddal ápolta nemzetiségünk oltárán a szent tüzet. Hzegednek is nagy érdeme vau abban, hogy a magyar megmaradt magyarnak. Szerettük volna, ha e derék város monographusa lendületesebb nyelven, több hévvel és szívvel világította volna meg szülőföldjének rendkívül érdekes múltját; így olyan száraz hogy ne mondjuk lapos — az előadása, mintha hivatalos tárgyalások szövegét vetné papírra. Itt-ott idegenszerű is. Mindamellett, ha sok kifogásunk volt is egyes állításai ellen, a munkát egészben véve irodalmunk nyereségének tartjuk, s épen ez a beható ismertetés is meggyőzheti a szerzőt a felől, hogy müve igenis méltó a vele való foglalkozásra. Azt a czélt, bogy polgártársai a múltból okulást merítsenek a jelenre, minden bizonynyal elérte, s jóllehet mint láttuk -munkájában a régi kor sok kívánni valót hagy fen, de viszont az, a mit Szeged újabb korára vonatkozólag összegyűjtött, tagadhatatlanul mindenkor értékes dolog fog maradni. BOROVSZKY SAMU. Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Irta Dézsi Lajos. Budapest. 1H99. Franklin-társ. kny. 8-1·. 4, 332 1. (Magyar Történeti Életrajzok. XIV. évf.) A magyar műveltség történetének egyik sokat emlegetett s valóban érdemes alakja Misztótfahm Kis Miklós, a ki mint író s még inkább mint könyvnyomtató maradandó nyomokat hagyott hátra ; míg Pápai Pari ζ Ferencre a szótárirodalomban tette nevét emlékezetessé. Ε két férfiú élettörténetével foglalkozik Dézsi Lajos fönt említett czímű könyvében. Mind a két életrajz figyelmet keltő önmagában véve. I k'zsi elég érdekesen s elevenen beszéli el viszontagságos életüket, érinti munkásságuk főbb vonásait, ügyet vet a korra, a melyben éltek ; de inkább az egyszerű elbeszélő szerepét tölti be, mint a behatóbb fejtegetőét. Ennek oka jór észben azon körülményben keresendő, hogy mind a két férfiú kisebb körben működött; életük méltó tárgya lehet egy kisebb tanulmánynak, ellenben a Magyar Történeti Életrajzok keretébe bajosan volt illeszthető. S hogy mégis az életrajz kapcsán ismertesse az író munkásságukat, részletes elbeszélésbe kellett bocsátkoznia, olyanba, a melyet a szigorúbb szerkezet szabályai alig engednek meg. A Magyar Történeti Életrajzok eddigi