Századok – 1900
Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - I. közl. 38
52 CSÁSZÁR ELEMÉR. és Lányival, megbízta, bogy belátása szerint informálja őket az ügy állásáról. Sőt a királyhoz is elküldte Riet a lier t. Ferencz kegyelmesen fogadta a budai censort és megígérte, hogy pár nap alatt véget fog vetni a régóta húzódó ügynek.1) A primás tehát bizalommal várhatta az ügy befejezését, annál inkább, mert a magyar udvari kanczellária abban az időben még nem volt olyan független és önálló, mint később, mikor Bécsben azért haragudtak reá. mert a magyaroknak szolgál a királyival szemben ; ekkor még teljesen beleélte magát az osztrák levegőbe s szívesen üldözte azokat a törekvéseket, a melyekben a szabad gondolkodásnak csak kicsi nyomát is látta. A kanczellár ugyan, Pálfl'y Károly gróf (1735- 1816), a ki 1787 óta állott a kanczellária élén, fölvilágosodott ember volt, vonzódott a szabadelvű gondolkodókhoz, lelkesedett Voltaireért, a kit »Γ homme célèbre «-nek nevez, magyar fordítóját, Péczelit szívesen üdvözli, mint a szabad eszmék tolmácsát, a magyar nyelv bajnokát, s még a császárnak (II. Józsefnek) is bemutatja a fordítást,2) - de mint olyan ember, a ki aulikus családból származott, Bécsben született, egész életét az udvar körében töltötte : meggyőződését alá tudta rendelni a dynastia kívánságainak. Nem hiába kezdte meg szolgálatát az ausztriai országos törvényszéknél, nem hiába volt Mária Terézia óta Ferenczig minden uralkodónak bizalmasa :8 ) a kitüntetéseket, melyekkel túlontúl elhalmozták, meg is kívánta szolgálni. Meg is őrizte föltétlen hűségét az uralkodóház iránt mindvégig. Így lia Pálffyra fölfogása miatt nem is számíthatott a primás, dynastikus érzelmei kezeskedtek, hogy Verseghy elítélése, ha megnyeri a király beleegyezését, nem talál nála ellenzésre. Nem is ő vette kezébe az ügyet, hanem Okolicsányi püspökön kívül az alkanczellár, Csáky József gróf (1743—1799), és méginkább Lányi. Csáky gróf, ki csak két évvel azelőtt emelkedett fontos állására, kedves embere volt az udvarnak, nagy reményeket fűztek hozzá Bécsben, »grosse Hoffnungen gingen mit ihm verloren« mondja Hormayr róla,4) azonkívül is ismeretes volt vallásos buzgóságáról és conservatív hajlamairól, a ki minden alkalmat, különösen Pálffy távollétét sietett fölhasználni, hogy az udvarban a magyarok ellen gyanút és félelmet >) Bietaller levele a prímáshoz. Kelt Bécsben, 1793. jan. 15. Prím. Levéltár, u. o. Nr. 12. 2) A franczia nyelvű levél megjelent az Orpheusban, 1790. X. 11. lap. 3) Lásd, a mit róla a Vereinigte Ofner und Pester Zeitung ír bécsi forrásból. 1810. 49 és 50. szám. 4) Hormayr : Taschenbuch VII. 400.
