Századok – 1900

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577

NAGY LAJOS ÉS A BULGÁR BÁNSÁG 609 vajda viselt s utóbb Mircse vajda is használt, ezt a kérdést nem akarjuk bővebben taglalni. Az egész ügy néhány vajda czímén fordul meg. Ezeken vitatkoznak, faragcsálnak a Kárpátokon túl. Hiába dönté halomra e mindig modern politikai törekvésekből eredő fejtegetéseket a kritika, csak meg-megújulnak azok. Pedig mindaddig, míg az oláh település havasalföldi, moldvai és szörény-erdélyi részleteit visszamenőleg belterjesen nem kutatjuk, ott állunk a hol állottunk. Azt a körülményt, hogy Havasalföld és Moldva a középkori magyar imperialis, vagy mondjuk, országos érdekkör keretén belől állott, csak az tagadja, a ki ennek a történeti tényezőnek a természetét nem ismeri vagy félreismeri. Sok analógiája van ennek a közvetett magyar királyi birtoklásnak a német középkori császári eszmével, bár abban lényegesen elüt tőle, hogy közvetetten birtokán Magyarországon, a korona eyy ürnal· a kezébe teszi le a hatalmat. S hiába tagadnók, mert való igaz, hogy a török álladalmi hatalom, ereje teljességében átlag sokkal nagyobb, sokkal mélyebbre ható eredményeket ért el még azon részeiben is, a hol a nemzeti fejedelemségnek meghagyta a színét, tehát a két oláh vajdaságban is, mint a Duna középső folyása mentén a XIV és XV-ik században domináló magyar királyság. A havasalföldi vajdaság előnyös földrajzi helyzeténél fogva megmaradt a balkáni társadalmi fejlődés kerületében, a hol azok a közép-európai eszmék, melyeket Nagy Lajos és utódai hordoztak, nem arattak diadalt, mert útjokat állotta a szláv törzsbirtoklási szervezet a sík földön, a pásztorélet a hegyekben s a keleti vallás a lelkekben. Ha majd tisztába hozzák a felső- és kelet-magyarországi s az erdélyi határok települését társadalomtörténeti szempontból, ha oláh földön is felhagynak a történet-politikai iskola túlzásaival, akkor sok minden más színben fog előttünk állani. Elmondottuk mindezen általánosságokat, mert sokan érezzük ennek a kutatási iránynak szükségét, s újabb iskolánk mívelői máris feléje fordulnak. Xagy tanulságot rejt magában Szlavónia példája, melyről Csánki kutatásainak eredménye és Tagányi szabatos formulázása kimutatta, hogy miként lett a királyi birtoklás révén országos birtokká. Oláhországban a magyar királyi jog csak nemzetközileg érvényesült, a mikor a király erővel győzte; ott a vajdaságnak alapminőségében szláv jellegű joga volt érvényben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vajda hatalma sem tudta megfékezni az egyes törzsfők, az előkelő kenézek (bojárok, boljarin) függetlenségi érzetét, a kik inkább telepedtek magyar földre, magyar alattvalókúl,