Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 558

560 TÁRCZA. számított, a téli hideg miatt visszavonult. A magyar seregek Belgrádnak tartottak, Borics bán pedig hazafelé indult seregével. Manuel e közben közeledett hadaival és vezérét Baziliust előre küldte, hogy fogja el Boricsot ; de Bazillus a helyett, hogy ez ellen fordult volna, a magyar sereg utócsapatát támadta meg ; a magyarok azonban megverték. Bazillus elmenekült s vele István magyar herczeg is. Gejza még három kísérletet tett Branicsevo és Nis elfoglalására és Szerbia felsegítésére, de Manuel mindig gyorsan ott termett seregével s így a kísérletek eredményre nem vezettek. Gejza haláláig Manuel csak védelmi harczra szorítkozott vele szemben. — II. Gejza halála után Borics bán nem ennek fiát II. Istvánt, hanem öcscsét Istvánt támogatta, ki a byzanczi udvarban élt, mert Borics a szláv örökösödési jog szerint ezt tartotta törvényes trónutódnak s így közvetve Manuel politikáját támogatta. Borics mindvégig hű maradt III. Istvánhoz, kitől hűségeért a pozsegai bánságot kapta, hol utódai két századon át birtokosok valának. Egyik ivadéka a híres Bálik bán, Benko banus de genere Bor. Borics volt az egyedüli, kinek a pozsegai bánság megszerzésével tartós haszna maradt a görög-magyar háborúból. Bosznia ez időbeli határai megállapíthatók az egykorú Cinnamusból és a szintén egykorú diokleai krónikából. X. VIENAC. Szépirodalmi és ismeretterjesztő lap. Zágráb, 1899. — Tartalmából kiemeljük a következőket: 1. Laszowski Emil : A gvozdani vár és a gvozdani bányák. Gvozdanszko Zágráb megyében fekszik, hol a XV—XVI-ik században ezüst- és ólombányák voltak ; vára roskadozó. A helység 1265-ben Farkas és Gergely comeseké volt, azután Boland bánnak, majd 1266-ban Baboneg (Babonics) fiainak kezére került. 1325-ben Babonics János elzálogosította Zrinj-várát tartozékaival együtt (Gvozdanszko, Pedalj, Zsirovnica, Grabrovnica) Gugin János fiainak; 1347-ben mind e javak a Subics-Zrínyiek birtokává lettek. A gvozdani bányákat a Zrínyiek fedezték fel. és Zrínyi II. Péter 1463-ban Mátyás királytól örökös jogot nyert e bányák adómentes használatára. Ezek védelmére építették a várat, melyet oklevelek először 1488-ban említenek. Zrínyi Pál 1488-ban birtokai felét 25,000 forintért Beriszló Bertalan vránai perjelnek zálogosította el, de a birtok hamar visszakerült a Zrínyiek kezére, mert a Zrínyi-Karlovics-féle családi örökösödési szerződésben 1509-ben Castrum Gwezda mint a Zrínyiek birtoka szerepel. A bányák évi 30.000 arany hasznot hoztak és a Zrínyiek már 1526-ban ezüst filléreket verettek. A mohácsi vész után Zrínyi Miklós Ferdinánd pártjára állott, részt vett az 1526 deczember-havában Cetinben tartott gyűlésen, hol Ferdinánd képét Oberstein Pál bécsi nagyprépost viselte. Szó volt itt Ferdinánd horvát királylyá való