Századok – 1900

Tárcza - Budapest székes-főváros könyvtára 554

554 TÁRCZA. Lánczy Gyula dr. a bizottság elnöke, egyetemi tanár Buda-pesten; értekezik »La canonisation de Célestin V. et le grand refus du Dante« czím alatt. Aldásy Antal dr. a· bizottság titkára, egyetemi m. tanár Budapesten ; ért. Magyarország és a délszláv államok közti összeköttetések okmánytáráról. Fraknói Vilmos dr. a .muzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelője Budapesten ; ért. Petrarca egy ismeretlen követségéről. Márki Sándor dr. egyetemi tanár Kolozsvárt ; ért. A magyar jakobinusokról. Darvai Mór dr. igazgató Budapesten ; ért. Magyarország első román hűbéreseiről. Bojnicic Iván dr. horvát orsz. levéltárnok Zágrábban ; ért. A horvát fejedelmi és királyi kanczelláriáról a IX—XI. században, latin nyelven. Bertha Sándor Párisban ; ért. Zrínyiről a költőről. Ezeken kívül részt vesznek még a congressus egyes osztályainak tárgyalásaiban : De Gerando Antonia (Kolozsvár) az irodalomtörténeti osztályban ; Nagy Ernő dr. jogakadémiai tanár (Nagyvárad) a jog és intézmények történetének osztályában ; Baumgarten Fermez tanárjelölt (Budapest) az egyetemes történeti osztályban. — Nem nagy szám, de a résztvevők névsora azt a biztosítást nyújtja nekünk, hogy az ez évi párisi congressuson a történettudomány terén is tanúságot fogunk tenni haladásunkról, s a nemzetközi érintkezésben ott megjelenő szaktársaink méltó képviselői lesznek a magyar tudományosságnak. — BUDAPEST SZÉKES FŐVÁROS KÖNYVTÁRA. Toldy László fővárosi levéltárnok öt év óta buzgólkodik azon. hogy a főváros számára városi jellegű könyvtárat létesítsen. Ennek a maga elé tűzött czélnak megfelelt oly mértékben, a mint azt a rendelkezésére álló anyagi eszközök engedték. A könyvtár, habár eddig még szűk keretek között is, megvan, sőt nyilvánossági jelleggel is felruházva, 1900 jan. 1-je óta a közönségnek rendelkezésére áll. A főlevéltárnok nem régen ismét egy életrevaló javaslattal állott elő, melynek megvalósítása igen kívánatos volna, s a főváros hatósága el nem évülő érdemet szerezne azzal, ha azt magáévá tenné. Toldy a főváros közgyűlése által 1896-ban Magyarország ezredéves fennállása emlékére kulturális és emberbaráti czélok megvalósítására megszavazott két millió korona egy részét a fővárosi könyvtár számára kéri, illetőleg nemcsak a könyvtár, hanem a muzeum és levéltár czéljaira is. Okoskodása röviden ez : A főváros az említett két milliót egy vagy több czélra használhatja föl. Az egy czélra való felhasználás tekintetében a közgyűlés némileg már állást is foglalt, a mennyiben kijelentette azt a szándékát, hogy