Századok – 1900

Tárcza - Tóth-Szabó Pál: A bihari vár 547

• TÁRCZA. 551 Kik voltak e vár építőmesterei ? erre eddig felkutatott forrásaink nem adnak feleletet. Annyi bizonyos, hogy azon népek között kell őket keresnünk, kik őseink bejövetele előtt itt huzamosabb ideig laktak. De hogy dákok avagy rómaiak, vagy épen szlávok voltak-e ? azt a jövő tudománya fogja megmondani. Az avarokat kihagyhatjuk, nekik ringjeik voltak ; a szlávoknál azonban tovább időzhetünk. Maga a vár neve : Bihar, szláv szó, hihorvilior, kiégett földet jelent. Bizonyos az is, hogy Bihar főfészke volt az e tájakon lakó szlávoknak, kik sárból, földből négyszögletes várakat építettek.1

) Az sem lehetetlen, — bár tekintve a várnak kulturában eltöltött rövid életét, nem igen támogathatni, ·— hogy a földbástyákra magok a magyarok emelték a falakat. De ez csak akkor történhetett, midőn a fejlődő kultura képesítette őket ilynemű alkotásokra, midőn a kereszténység e tájon is éreztette mívelő hatását. Hogy azonban, mikor lett a kereszténység a Körösök és a Berettyó mellékén otthonossá, ez mindaddig kétséges lesz, míg a bihari, illetőleg a váradi püspökség alapításának kora dönthetetlenűl megállapítva nem lesz.2

) Másfelől tudjuk, hogy a bihari vár az északi és észak-keleti vármegyékkel az Arpádházi herczegek birtoka volt ; hogy szent László király is innen indult ki dicsőségteljes uralkodói pályájára, de az is bizonyos, hogy épen ő támasztott versenytársat Biharnak, midőn a Sebes-Körös mentén pártfogásába vette az addig nagyon is jelentéktelen Yáradot. S a mint a hathatós királyi pártfogás alatt Várad egyre növekszik, úgy hanyatlik Bihar, míg végleg átadja szerepét Váradnak, megelégedvén azzal a dicsőséggel, hogy a történeti mozzanatokban oly gazdag Bihar vármegyének nevet adhatott. Nem fűzzük tovább a szót. Visszatérünk oda, a honnan kiindultunk, Anonymushoz. Az ásatások igazolták őt ; szavai hitelt érdemelnek, midőn Bihar várát leírja, bár a hozzáfűzett történet az ő előadása formájában nem állhat meg a kritika ej őtt. Ο csak az írja le, a mit látott. A XIII-ik század elején ped ig a bihari vár roskadozó falai még mindig lebilincselhették a szemlélő figyelmét, le különösen az olyan krónikásét mint Anonymus, a ki azután a honfoglalás egyik legmegragadóbb jelenetével felékesítve adta át a pusztuló vár emlékét az utókornak. TÓTH-SZABÓ PÁL. a váradi muzeum megnyitása alkalmából i.Nagyvárad, 1896.) 22 és köv. 11. — Ugyanott olvasható Pauler G-yula véleménye is. ') Pauler Gyula : A magyar nemzet tört. az Arpádházi királyok alatt. Második kiad. I. 3—4. 1. 2) Bunyitay Vincze (A váradi püspökség tört. I. 29 és köv. 11.) támaszkodva a váradi káptalan statútumaira, szent Lászlónak tulajdonítja a váradi püspökség alapítását.