Századok – 1900

Történeti irodalom - Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. Ism. Srs 526

528 TÖRTÉNETI IRODALOM. 528 liázra koldulnák össze napi élelmöket, hanem tanuljanak meg okos beosztás szerint bánni jövedelmökkel. A török előnyomulása, Esztergom elfoglalásának híre a már korábban Pozsonyba vonult káptalant arra bírja, hogy Nagyszombatba költözzék át, a hol azután közel bárom századon át maradt. Nem fényes, sőt szűkös helyzetben éltek a kanonokok, kiknek szegénységét csak növelték a liarczok, sarczolások. Esztergomi javaik is pusztulóba mentek, úgy, hogy midőn 1683-ban a káptalan visszatérése került szóba, mindössze egy nádfödeles háza volt a káptalannak Esztergomban. Az 1723-iki, 1751-iki országgyűlések határozatai, Ferencz király 1802-iki ígérete mellett is csak 1820-ban történt meg a káptalan visszatérése. A káptalan belső történetét külön fejezetben ') tárgyalja a szerző, foglalkozva a káptalannak érsekválasztó jógiival, hiteleshelyi természetével, a kanonokok kinevezésével, a mi csak fölszentelt papot érhetett, a kanonokok helybenlakásának kötelezettségével s a káptalani tagok egyéb kötelességeivel ; míg a harmadik fejezet2) az egyes káptalani állásokat veszi részletesen vizsgálat alá, mind a jogok, mind a kötelességek szempontjából. Kár, hogy a káptalani iskoláról,3

) melylyel Vojnits Döme »Az esztergomi káptalani iskola és fögymnasium története« czímű dolgozatában bőven foglalkozott, részletesebben nem emlékezik meg a szerző, pedig itt sokkal nagyobb érdeklődést keltett volna a dolog, szélesebb körben vált volna ismeretessé, mint a nehezebben hozzáférhető iskolai Értesítőben, a hol Vojnits dolgozata napvilágot látott.4

) A mű főrészét a kanonokok életrajza, illetőleg névsora alkotja. A sorozatban hozzávetőleg mintegy 1300 egyénnel találkozunk. Maga e szám érthetővé teszi, mennyi értékes adat van itt összegyűjtve, akár politikai, akár irodalomtörténeti szempontból. A díszes testületről megértjük Kollányi vezetése mellett, hogy tagjai nagyrészt nem tekintették állásukat otiumnak, hanem politikai, irodalmi és társadalmi téren egyaránt igyekeztek eredményesen dolgozni hazájok és vallásuk érdekében; küzdöttek a hazáért nemcsak a diplomácziai csatározásokban, hanem nem egy közűlök vére hullásával, élete föláldozásával a csatamezőn is. A biographikus részeknél természetesen nem egy helyen ») Bevezetés XXIII—XXXV. 11. 2) U. ο. XXXV—LVI. 11. 3) Érdekes a Scolares collegii in eccl. Strigoniensi supplicatiója, melyről jegyzetem van. Vatikáni levéltár: Supplicat. Tom. 1187. fol. 287/b. ') Rövid ismertetését olv. Századok, 1898. 167. 1.