Századok – 1900

Történeti irodalom - Sirbu; Jon: Mateiu-vodă Básărábas auswärtige Beziehungen 1632–1654. Ism. Jancsó Benedek 518

522 TÖRTÉNETI IRODALOM. 522 ellenszenvet, mely a portánál Máté ellen állandóan megmaradt, arra igyekezett fölös ajándékokkal s még nagyobb ígéretekkel rábírni a portát : hatalmazza fel őt, hogy Máté vajdát székéből kivethesse, s azután a havaselföldi vajdaságot adja neki vagy pedig fiának. Azt gondolta, hogy ha sikerűi előbb egyesítenie a két oláh vajdaságot, majd elég ereje lesz arra is, hogy Erdélyt elfoglalja. Ε tervének kivitelében támaszkodott az erdélyi románság közreműködésére is, a mint az kitűnik a nagyvezérhez később, 1640-ben írott levelének következő szavaiból : »Erdélyben a lakosoknak több mint harmadrésze oláh, a kiket, szabadságot ígérve, könnyen fel fogok izgatni a magyarok ellen, és így azoknak otthon, tűzhelyöknél is liáborújok fog lenni.« Lupunak tudomására jővén az a szövetség, melyet Máté és Rákóczy kötöttek, azt rögtön úgy igyekezett Konstantinápolyban feltűntetni, mint a porta ellen irányuló szövetséget. 1637-ben a kért engedelmet megkapta és mintegy 30,000 emberrel be is tört Havaselföldére. Egyidejűleg Mellemet basa is parancsot kapott, hogy a Dunán átkelve, Mátét támadja meg. Máté nem esett kétségbe. Rákóczy a kötött szövetség értelmében Kemény János vezérlete alatt 8000 főnyi segítséget küldött. Lupu, mihelyt szemben találta magát Máté haderejével, azonnal visszavonult saját területére. Rákóczy Moghüa Jón-t a moldovai határszélen kéznél tartotta, hogy az elűzendő Lupu helyébe ültesse. Ε tervből azonban nem lehetett semmi, mert Rákóczy nem szállhatott szembe a Luput egész a végletekig pártoló törökkel, tehát mint közvetítő bókét eszközölt a két vajda között, miután időközben Mellemet basa is mint békeközvetítő lépett fel. Ε békéből Rákóczynak is haszna lett, mert a vajdák egy szövetségi szerződést írtak alá és magokat arra kötelezték, hogy Rákóczynak évenként 2500—2500 arany forintot és egy lovat küldenek ajándékba, míg viszont Rákóczy teljes védelmet ígért nekik. Ez a béke azonban a két vajda között csak ideiglenes fegyverszünet volt, mert Lupu arról, hogy a két vajdaságot egyesítse, sehogysem tudott lemondani. Mikor Mellemet szilisztriai basa kajmekámmá lett, s Máté egyetlen konstantinápolyi pártfogója, Rnsnameghi török főminiszter meghalt, erre meg is jött a kedvező alkalom. A porta Mátét letette a vajdaságból és székét Lupu fiának, Jón-nak adta. A parancs végrehajtásával magát Luput, a tatár khánt és a *) Hurmuzaki : Documente privitóre la ist. rom. Vol. IV. Pars I. 669. 1.