Századok – 1900

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Gr. Rákóczi Erzsébet mint költő 481

GR. RÁKÓCZI ERZSÉBET MINT KÖLTŐ. 493 tunk, és hosszabb keresés után végre az esztergomi Hölischerféle gyűjtemény »Költeményes régiségeit a XVII-ik századból« czímű kötetében (quart, hung. 1258.) csakugyan ráakadtunk (19. 1.) a kérdéses költeményre, mely 1693 elejéről való, a férfias lelkületű grófnő élénk sport-szenvedélyét feltűnően jellemzi, s nem ugyan agarait, hanem kis-tapolcsányi paripáit énekeli meg és szőrűi szóra így hangzik : Gróf Rákóczi Erzsébet Asszony eö Nga lovaitól való elbúcsuzása. 1. Szememet hizlaló, 3. Istennek ajánllak, Szívem vigasztaló,1

) S ahhoz hív szolgámnak ; Eletem hosszabbító Gondja légyen rátok, Jó kedvem újjítő — S légyen jó tartástok ! Abrak ti anyátok Szolgám lesz atyátok. 2. Kedves szép lovaim, 4. Engedje Istenem Gyönyörű magzatim ; Viszontag szemlélnem Búm elfelejtőim, Ti ékességteket En időtöltőim : S víg termeteteket ! 5. Számosbban találjak En nagy örömömre, Frissen láthassalak Én dicsőségemre ! . . . Isten hozzátok édes gyermekeim ! ! Ti Anyátok : Kis-Tapolcsán. 9. Eebruarii, Anno 1693. Gróff Rákóczi Erzsébeth m. k. íme, az igazán eredeti, különczködő kis vers, melyben az egészen vadászó, lovagló és kocsikázó szenvedélyeinek élő, gyermektelen űrnő, magzatok híján kedvencz lovait nevezi a maga -»magzatiénak, és ő magát — rájok híven gondot viseltető — »anyjolc«-nak. Újabb érdekes vonás a kis-tapolcsányi Diánna bizarr jellemének megismeréséhez. Ε biicsuzó J) Ez ugyan megfordítottan van másolva, de a valódi értelem így kívánja.