Századok – 1900

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: A márczfalvi prépostság 434

446 NÉMETHY LAJOS. Fraknói Vilmos gróf Özvegyének birtoka ós a csornai conventnek birtoka Márczon és Kéren, melyek Küllői Orbán­nál zálogban voltak, már-már veszendőbe mentek, midőn azo­kat a győri káptalan megmentette, a miről 1450 január 20-án kelt levelében V. László királynak tőn jelentést.1 ) Igen silány jövedelmet szolgáltathatott a márczi prépost­ságnak az eredeti alapítványos jószág Kéren, mert épen Kér­ről az 1430 jul. 8-án kelt okirat azt mondja, hogy lakossága elpusztult.2 ) A birtokviszonyokra vetett pillantás után, vessünk egy tekintetet a prépostság társadalmi viszonyaira is. Tagjait a hazánkat érdeklő ügyekben szerepelve az oklevelek nem emlí­tik, a mi nem is feltűnő, mert németek lévén, inkább azokkal voltak érintkezésben és összeköttetésben. Erre szolgáltat ada­tot a Necrologium, a hol fel van tűntetve, hogy a szent­pölteni anyazárda a márczi prépostság révén lelki testvérületbe lépett a borsmonostori cziszterczita apátsággal.8 ) Kivált barátságos összeköttetésben voltak a szent-pölte­niek Péter borsmonostori apáttal, ki e méltóságot 1349— 1353-ban viselte.4 ) Mint lelki testvériiletök tagját bejegyezték a Necrologiumba : 18. Maji. Dominus Petrus abbas montis S. Marie presbyter et con/rater noster,5) Különben a baráti viszony a borsmonostori apátság és a márczi prépostság között igen régi időre vezethető vissza. Már 1223-ban szívességet tett a márczi prépost a borsmonos­tori apátnak. Ez utóbbinak II. Endre király ítéletéből Baiká­tól és ennek fiától bizonyos rotunda nevű földet igért oda, s ezt a Praepositus de MouriJi is megerősíté,6) a ki — fön­tebb már kifejtett véleményünk szerint — a márczi prépost volt. Ezekből könnyen megérthetjük, hogy a szent Ágoston­rendi karinges szerzetes kanonokok prépostságukat minden félreértés elkerülése végett Praepositura sancti Petri in Marz elnevezéssel nevezték. VI. Ezek után lássunk néhány adatot abból, a mi a márcz­falvi prépostság megszűntére enged következtetnünk. Róka azt mondja, mint említve volt, hogy a XV-ik században ·) υ. ο. II. 344. 1. s) Keer »habitatoribus destituta.« U. ο. II. 162. 1. 3) Marienberg bei Grüns in Ungarn. Wiedemann : Necrologium 445. 1. *) üzinár id. m. II. 109. 1. — Bupp id. m. I. 473. 1. 5) Necrologium 524. 1. ') Czinár id. m. II. 109. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents