Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Sopron és Mosony vármegye történelmi földrajzához 10

STESSEL JÓZSEF. A mai Mönchhofen határának kiterjedésére nézve fenforgó kétséget, ha valamivel, úgy bizonyára a XV-ik századot követő korszak okleveleinek adataival — melyek azonban nem állanak rendelkezésemre — lehetne eloszlatni. Az apátság történetéből tudjuk azonban, hogy 1554-ben Mönchhofen helységhez és majorságához Mühldorf nevű puszta falu és majorsága is tartozott, de hogy ez hol feküdt, s lippanghat-e alatta a régi Szécsen, arra talán az, a ki a helyi viszonyokat ismeri, adhatna feleletet. Ugyanazon évben Mönchliofen másik tartozékát, Vogeldorf puszta falu területét, a mönchhofeni és pótfalvi lakosok közösen használták ugyan, de mégis azt hiszem, hogy az a puszta falu-terület a mai Mönchhofen határának déli csúcsát foglalja el, a mit a Tenefaluról szóló oklevelek is bizonyítanak.1) Miután 1554-ben Mönchhofen χ császári ménes számára bérbe adatott, az apátság minden törekvése mellett is ezen birtoknak visszaadását ki nem eszközölheté, sőt 1648-ban az udvar részéről biztosítást nyert gróf Draskovics, hogy az neki zálogba fog adatni, és pedig Mönchhofen az uradalommal és Badscliin várával együtt; s midőn 1652-ben a ménest eltávolították, az apátságnak föladatává vált bebizonyítani, hogy Mönchhofen és a mellette lévő Radschin falu csakugyan az ő jogos tulajdona. Tehát pörre került a dolog, a minek csak a Draskovics gróffal kötött egyezség vetett véget, s így végre az apátság 1676-ban Mönchhofen birtokát ismét teljesen visszakapta s ma is bírja. Hogy Radschin alatt mely részét a birtoknak kell érteni, e kérdés már nem tartozik a jelen közlemény keretébe. Az apátság történetéből tudjuk, hogy Petlen (Furchendorf) Mönchhofen északi felében, tehát jó távol a Fertőtől feküdt, csakhogy eltérőleg az oklevelektől, Zuránnal is határosnak mondatik A mi Lendorf birtokot illeti, arra nézve ugyanaz a forrás előadja, hogy e birtok két részből állván, az egyiket, mint az oklevél is tanúsítja, 1359-ben, a másikat azonban csak 1421-ben, és pedig Leánsoki máskép Togenföldi Domokostól vette az apátság. 1554-ben ezen birtok puszta lévén, a mönchhofeni és pótfalvi lakosok használták. Ha a mai Mönchhofen déli határa mellett feküdt Beledre vonatkozó történeti adatokat a XVI-ik századból jobban ismernők, nemcsak Leánsok, hanem más birtokok fekvésére nézve is tájékozhatnék magunkat; így azonban csak sejteni lehet, hogy Leánsok a mai Pótfalva határának egy része, ') Fontes rerum Austriacarum.