Századok – 1900

Értekezések - WEBER SAMU: Ötödik municipium a Szepességen 421

ÖTÖDIK MUXICIPIUM A SZEPESSÉGEN. 433 Gölnicz, Schmöllnicz, Stoosz, Alsó-Meczenzéf, Remete és Krom]>ach területein.1

) Alig heverték ki ezeii megrázkódtatást, már is közeledtek a kuruczok, kik GöJnicz városát sem kímélték meg. Portyázi) támadásaikra visszaemlékezik a szepesi krónika: »Den 21 July ist Göllnitz von den Curotzen ausgeplündert worden. Hanüszelsdorf aber bey Einsiedel liaben sie mit Feuer angesteckt und ausgebrennt.«2) A bányajogot tekintve, több fejlődési viszony különböztetendő nieg. Az 1741 : 14. t. ez. értelmében a magyar királyi kamarának a Bécsben székelő udvari kamarától való függetlensége mondatott ki, az összes só- és bányaügyek főigazgatósági székének szerveztetett, és 1748 aug. 16-iki rendelettel ezen magyar kamara, királyi udvari kamara rangjára emeltetett. Ezen új bányahatóság szervezése által Gölnicz közvetlen befolyása a bányaügyekre is megszűnt. Sőt a dolog oda fejlődött, hogy a Szapolyai, Tliurzó és Csáky családok várúri zaklatásai alatt elszegényedett Gölnicz városa helyett 1 747-ben Szomolnokot kezdték a szepesi bányavárosuk fejének tekinteni, annyira, hogy a fentemlített kamarának alárendelt bányafelügyelő és a bányabíróság székhelye is Szomolnok városa lett.3

) A bányaáldás még most sem maradt ki. Mária Terézia idejében Rholl Antal annyira meggazdagodott Gölniczen az ezüst és rézbányákból, hogy Sáros és Zemplén megyék gazdag földesurává lett. Schikerle János és mások szintén ezen időben tettek szert bányagazdaságukra.4) Ezen fénysugarak azonban nem szerèzhették vissza Gölniczbánya törvényhatósági fenhatóságát, melyet az évek hosszú során át a hatalmasok megszűntettek. 1751-ben megalakult a felsőmagyarországi bányapolgárok egyesülete, az Oberungarischer Waldbürgerverein, melynek alapszabályai és határozatai a legújabb időkig azon bányavidék partikuláris jogviszonyaira nézve döntők voltak. Ezen egyesületben Gölnicz nem tett kivételt, hanem egyenlő rangú és jogú volt a többi bányavárosokkal. Ugyanez áll az 1854 és 1870-ik évi bányajog-fejlesztést tekintve is. Gölniczbánya az 1876-ik évi törvény értelmében jelenleg mint rendezett tanácsú város szervezkedett, míg a többi szepesi bányavárosok mint nagyközségek szerepelnek. WEBER SAMU. ') Genersich: Merkur I. 138, 139. 11. 2) Lőcsei krónika suppl. 1670 jul. 21. 811. 1. — Wagner id. m. II. 40. 1. 3) Wenzel kl. m. Kachelmann id. m. 200. 1. 4) Weber : Zipser Geschichts und Zeitbilder. 205. 1.— Wenzel id. m. SZÁZADOK. 1900. V. FÜZET. 28