Századok – 1900

Értekezések - WEBER SAMU: Ötödik municipium a Szepességen 421

ÖTÖDIK MUNICIPIUM A SZEPESSÉGEN. 431 civitatibus, oppidis, villis, vectigalibus, teloneis fodinis niinera­r'um et pertinentiis quibuslibet ad arcem Scepusiensem de jure et ab antiquo spectantibus, ad m aims nostras, et illustrissimi ducis Joannis filii nostri charissimi, semoto quolibet impedi­utento, inprimis assignet« . . ,1) Néha a rablók is kedvet kaptak Gölnicz város megszállására és zaklatására. A kassai születésű rabló Scharsko, árulás által ha­lálát találván a szepesi várban, melyet elfoglalni akart, emberei 1543-ban Gölniczre rontottak, mely csak Báthori Bonaventura kapitánynak köszönhette felszabadulását, a ki 1000 huszár és 400 gyalogos segítségével megfutamította a támadókat.2) A Thurzó család folyvást jogot tartott a szepesi várra s a hozzá tartozó városokra és bányákra, tehát Gölniczbányára is. Thurzó Elek a várat I. Ferdinándtól kapván, azt 1543-ban megírt végrendeletében minden hozzátartozó javaival test­vérének Jánosnak adományozta, ki lépéseket is tett, hogy bir­tokát elfoglalhassa. Terveinek kivitelében gátolta saját veje, az elébb említett Báthori, ki Andrásnak is neveztetett. A huza­vona hét évig tartott, míg végre Ferdinánd közbe nem lépett és Báthorit a birtokból ki nem kergette 1550-ben. Thurzó János ugyanazon évben május-hó 3-án Lőcséről kelt levelében felhatalmazta embereit, hogy Szepesvárat vegyék át Báthori híveitől.3) Daczára ezen idegen urak birtoklásának, a város akkor még tényleg gyakorolta törvényhatósági jogát, a mi az 1600 aug. 11-én szerkesztett jegyzőkönyvből is világosan kitűnik : »ist Georg Munsch, Wagner aus Wagendrüssel, seitens des ehr­baren Bathes zu Gölnitz auf 50 H. geschätzter Diebstähle wegen zum Tode verurtheilt und vom Scharfrichter zu Koscha zwischen Himmel und Erden ara lichten Galgen gehenket worden. Dieses ist darum eingeschrieben, dass sich andere für Diebstahl hüt­ten und sie Gebot des Allmächtigen nicht verletzen.« Hogy a Bocskai István hajdúi kíséretében portyázó törö­kök nem nagy kímélettel bántak a városokkal, ezt a többi között Gölnicz városa is tapasztalhatta, midőn az 1605 évi julius ') Wagner id. m. I. 40—43. 11. — Genersich id. h. a) Matricula Molleriana. — Wagner id. h. 236, 238, 239. 11. — Genersich id. h. »Tarnen cam Báthori Bonaventura magnifions dominus TJngariae, qui a regno erat eleotus in capitaneum regni, venit oum mille hnszaronibus et quadringentis stipendiariis peditibus, et hoc audito cesse­runt latrones ex Gölnitzia et Lapide Befugii« .... ') Wagner id. m. I. 168. 1. — Genersich id. m. — Wagner id. m. I. 46. 1. — Thurzó Elek végrendeletében Gölnicz városáról külön említés nem tétetik ; a XI város, oppida név alatt már elenyészik, holott évszáza­dokon át civitas, universitas civium megnevezéssel és ranggal kitűnte­tett val a.

Next

/
Thumbnails
Contents