Századok – 1900

Értekezések - WEBER SAMU: Ötödik municipium a Szepességen 421

ÖTÖDIK MUNICIPIÜM A SZEPESSÉGEN. Mellőzve minden mondaszerű feltevést a szepesi vár megalapítása idejére nézve, történeti ténynek vehetjük, hogy 1120-ban már létezett, mert várispánról nem lehetett volna szó vár nélkül, a hol az említett évben Roris herczeg, II. István király mostoha testvére, ebben a tisztségben székelt. Ezen vár körül, mint a szepesi kerület politikai és katonai kormányzatának főhelyén, minden nyilvános élet öszpontosult. Ez a vár a várispánnal együtt, lett magva a szepesi nemesség municipiumának, mely idővel a többi inunicipiumokat magába fogadta, és ma mint egyedüli törvényhatóság a Szepességen. rendeltetéséhez képest teljesíti feladatait.1

) A nagy Szepes megye municipiuma mellett fönnállott a lándzsások vagy a Ms megye törvényhatósága. Ennek eredete még régibb a nagy megyénél. A magyarok bevándorlása alkal• mából ezen a vidéken, t. i. a Poprád és Hernád folyókat elválasztó dombmagaslaton, felállították az első határőrtelepet, melyet szék-nek neveztek s a melynek kiváltságos közjogi állását IV. Béla király 1243-ban kelt levelében már olyannak említi, melyet régóta bírt : »libertatem, quam ab antiquo habuerunt, conservare volentes« stb. Ezen szék vala a tíz lándzsások törvényhatósága, mely a különféle királyi szabadságlevelekben »universitas nobilium decern lanceatorum nuncupata de terra Scepus« czímmel fordul elő. Ezen municipium jogköréhez, Bél Mátyás adatai szerint, 1723-ban tizennégy helység tartozott: u. m. Abrahámfalva, Lökfalva (Levkócz), Pikfalva (Pikócz), Csontfalu, Mahálfalva, Komarócz, Horka, Szentandrás, Kisfalva (Kissócz), Hozelecz, Clánfalva (Gánócz), Filiez, Bethlenfalva és Hadusfalva. A kis megye municipiuma az 1802: 10-ik törvényczikk következtében szűnt meg létezni, melyben kimondatott, hogy ezen szék a tíz lándzsás nemeseknek kiváltságai és jogai ') Hradszky József : Szepesvár és környéke (Igló. 1884.) 14. I.