Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - II. közl. 398

408 ANGYA.L DÁVID. A török-magyar és török-erdélyi diplomácziai viszonyok sokkal idegenszerűbbek voltak Roera nézve, semhogy azok közt teljes biztossággal eligazodhatott volna. Annál jobban tudta, hogy minő hatása lehetne a nyugateurópai államok ajánlatainak Bethlenre. Politikai elvtársai Londonban és másutt minden lehetőt megtettek, hogy Roe terveit elfogadtassák az angol udvarral. 1624 végén Buckingham már hajlandó lett volna John Eyret elküldetni Bethlenhez. De nem igen próbálta, vagy nem bírta megtörni Jakab király makacsságát. Ekkor Anstrutlier, a kopenhágai angol követ, Strassburg Pált ajánlotta Pfalczi Erigyesnek. Büsdorf pedig nagy nehezen reá vette a walesi herczeget, hogy a Velenczében tartózkodó Thurn grófot bízza meg a Bethlennel való érintkezés vezetésével. így jutott Strassburg, az északi hatalmak megbízottjának czímével, Londonból Yelenczén át Erdélybe 1625 nyarán, az igaz, hogy üres kézzel.1) Midőn Strassburg Erdélybe érkezett, Bethlen már másfelől értesült arról, hogy az unió és szövetségesei hajlandók volnának vele alkudozni. A franczia kormány már 1625 elején küldött hozzá követet. Koe ugyanekkor végkép kiábrándult abból a csalódásából, mintha Bethlen ragaszkodnék a bécsi békéhez. Február végén levelet írt a fejedelemhez, melyben határozott pártfoglalásra szólítja fel. »Fenséged birodalma két szikla közt terűi el — írja neki ismételve a követeitől gyakran hallott mondást — valamelyiken hajótörés érheti; de a helyzet kedvező. Németország protestáns uniója felújult; semmi kétség, hogy fenségedet ott szívesen fogadják ; a saját hitfeleitől várhatja a legtöbb hűséget ; velők együtt több biztossággal harczolliat vagy békülhet, mint az ellenfelek társaságában.« Körülbelül így gondolkozott Bethlen is, de míg a gyarmati béke és a második házasság ügye el nem volt intézve, addig nem akart fegyvert fogni, és szavajárása szerint, mindenfelől a biztos fundamentum csinálásában fáradozott. Mikes Zsigmond a portán azzal volt megbízva, hogy biztosítsa Bethlen Gábornak, vagyis inkább Erdély és a hozzá tartozó megyék függetlenségének beiktatását a gyarmati békébe. Ez a törekvés megijesztette Eoet, azt hitte, hogy a császári követ megvesztegette Mikest, vagy hogy valami másféle hamisság lappang a dolog mögött; azért akarta az idézett levéllel, melyet a hollandi, velenczei és franczia követek jóváhagyásával írt, az álarcz levetésére kényszeríteni Bethlent. 1)i

Büsdorf id. m. I. 399—423. 11. — Óváry : Oklevéltár Bethlen Gábor diplomatiai összeköttetései történetéhez, 186. 1.