Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - II. közl. 398

406 ANGYA.L DÁVID. télyének latba vetésével visszaránthatná Bethlent az örvény széléről. Boe Calvert utasításával nem volt megelégedve. Úgy látta, hogy az államtitkár általánosságokra szorítkozik. Bészletes utasítást kért arra nézve, hogy mit tegyen, mit izenliet vagy mit írhat Bethlennek, mit ígérhet neki s mivel biztathatja. Mert Calvert általánosságban mozgó utasítása már későn érkezett. Most már több erőt kell kifejteni a pihenőnek felébresztésére, mint a mennyi kellett volna a mozgásban levőnek ösztönzésére.1) Roe jól ismerte a módot, mely felébreszthetné a pihenőt. A bécsi béke pontjainak s megkötése körülményeinek vizsgálata után arra a meggyőződésre jutott, hogy Bethlen nagyravágyása s harczi kedve nincsen megtörve, csak a körülmények kényszere alatt cselekedett. Non animo, sed occasione victus. Ha nem kapja meg az osztrák herczegnőt, bizonyára újra kedve támad fegyvert fogni az elvesztett királyság visszahódításáért. Ha azonban valamelyik protestáns német herczegnő nőül menne hozzá, s ha az unióba való belépésre követséggel hívnák meg, gyors lovasságával megbecsülhetetlen értékű diversiót csinálhatna. Ezeket a gondolatokat Boe nem csupán kormányával közölte 1624 szeptemberében, hanem Erzsébettel is, a téli király nejével, a kinek igen bizalmas híve volt. Erzsébet ekkor már figyelmeztette Bethlent Brandenburgi Katalinra, talán Boenak már régebben megizent tanácsai következtében. De igen valószínű, hogy Boenak szeptemberben kifejtett nézetei hatással voltak a házasságkötés siettetésére. Es bár e házasság később egyik félre nézve sem bizonyult szerencsésnek, abban igaza volt Boenak, hogy a német fejedelmi családdal való rokoni összeköttetés nélkül bajosabb lett volna Bethlent megnyerni az unió czéljainak.2) Azonban 1624 őszén Bethlen második házasságának kérdése még nem volt eldöntve. Ekkor úgy látszott, hogy Bethlen és az unió útjai szétváltak. Ugy látszott, mert a fejedelem szíves jóindulatot mutatott a császár iránt. Különböző okai voltak e tűntető szívességnek. Bethlennek egy ideig volt némi reménye a császári rokonság megszerzésére, noha ugyanakkor a brandenburgi-svéd rokonság keresését sem hanyagolta el. Az udvar barátsága útján közvetítő szerepet, vagy legalább kedvezményeket akart szerezni az 1624 őszén kezdődő török-magyar béketárgyalások alkalmával. Általában ') Negotiations 239—271. 11. ·) Negotiations 280—290. 11. — Krüner czikke Bethlenről a Historische Zeitschrift XXII. kötetében.