Századok – 1900

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. - II. bef. közl. 385

NAGY LAJOS KIRÁLY SZÖVETKEZÉSE IV. KÁROLY CSÁSZÁR ELLEN. 395 részt vettek mint tanuk : Lajos magyar, Kázmér lengyel, Yenczel cseli, Zsigmond dán királyok és a cyprusi király, Otto bajor, Bolko schweidniczi, Ulászló opoli és Szemovit massoviai berezegek. De valamint Lajos király oklevelei keletéből kimutatható, bogy a lakodalom idején másutt és nem Krakóban tartózkodott, úgy kimutatható ugyanez a dán és cyprusi királyokról, nem különben Ottó bajor herczegről. Tehát a lakodalmon jelen nem lehettek.1) A szóban forgó lengyel korirat csak úgy, mint Dlugoss,2

) kétségkívül az egykorú gneznai főesperesből merített,3

) ki szerint nem a lakodalmon, hanem más alkalommal, valószínűleg 1364 szeptemberében gyülekeztek össze a nevezett fejedelmek Krakóban, hogy a lengyel király által eszközölt békét megerősítsék, és mintegy áldomást tartsanak fölötte.4

) Mert Kázmér lengyel király és Bolko schweidniczi herczeg, Katalin, a császár leánya s az osztrák herczeg felesége segítségével az elvállalt föladatot megoldották, a békét és barátságot helyreállították, a miről az oklevelet az összes felek, úgymint Károly császár, Lajos magyar király, Yenczel cseh király, IV. Budolf, Albert, Lipót osztrák herczegek és János morva markoláb, Brünnben, 1364 februárius 10-én pecsétjeikkel megerősíték.5) ') Steinherz : Mittheilungen, IX. 609. «) Hist. Polon. III. 298. 3) Sommersberg : SS. rer. Siles. II. 99. »Et quum inter omnes reges (Kazimirus rex) magnificus habebatur, volens regni sui glóriám ostendere . . . convivium maximum in civitate Cracoviensi fecit, cui quidem convivio Karolus romanoruin imperátor et rex Bohemie cum suis principibus, rex Vngarie cum suis principibus, rex Cypriensis, rex Dacie, omnes principes Polonie diversarumque terrarnm milites interfuerunt . . . Hi igitur reges et principes promittentes ac Armantes inter se mutuam amicitiam ... ad propria redierunt.« 4) Lajos királynak két okiratát ismerjük, mely Krakóban, 13ö4 szeptemberében kelt. Az egyik szeptember 22-ről való. Ebben Lajos király megerősíti a békekötést, melyet Kázmér lengyel király és Schweidniczi Bolko herczeg IY. Károly császár, fia Venczel, öcscse János morva markoláb közt egy részről, más részről Rudolf, Albert, Lipót osztrák herczegek közt és közte létre hoztak, és esküvel kötelezi magát, hogy azt megtartja. (Böhmer: Kegesta Imp. VIII. 574. 1. 414. sz.) —A másik szeptember 27-ről való. Lajos magyar király, jóllehet Kázmér lengyel király őt utódául kinevezte, megígéri, ha vagy a nevezett király vagy leánya fiúmagzatot nemzene, ebbeli minden jogát átengedi neki, s azt soha sem fogja követelni. Theiner : Monum. Hung. II. 803. Ex inventario (in Tab. Vatic.) literarum, diplomatum etc. in Archivo regni Poloniae in arce Cracoviensi. 5) A békekötés német szövegét, melyről hét ép pecsét függ, a