Századok – 1900
Tárcza - Munkácsi Bernát értekezése a kaukázusi hatásról a finn-magyar nyelvekben 366
366 TÁliCZA. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA febr. 26-iki összes ülése néhai Nagy Iván r. tag, nekünk is feledhetetlen tagtársunk emlékezetének volt szentelve. Márki Sándor levelező tag mondott emlékbeszédet róla, különösen a magyar nemes családok első történetírójának, a magyar genealógia megalapítójának érdemeit méltatva benne. Beszéde végén Nógrád vármegye nemeseit kéri és buzdítja, hogy Balassa-Gyarmaton, Madách szobra mellett, állítsanak emléket megyéjök másik jeles fiának, Nagy Ivánnak is. Az első osztály márczius 5-iki ülése alkalmával »Kaukázusi hatás a finn-magyar nyelvekben« czím alatt Munkácsi Bernát lev. tag tartott felolvasást, melynek tárgyára Zichy Jenő gróf kaukázusi utazásai irányították figyelmét, s értekezett a magyar összehasonlító nyelvészet és őstörténet azon nagyérdekű problémájáról, melyet már Klaproth vetett fel 1814-ben megjelent »Reise in den Kaukasus« czímű munkájában annak igazolásával, hogy a kaukázusi nyelvek szókincsében egykori érintkezésre valló közösségek észlelhetők a finn-magyar nyelvekkel. Ezt a nézetet a magyarra alkalmazva erősen vitatták és bizonyítani törekedtek Dankovszky Gergely és Erdélyi József (1826) ; sőt Jerney János is elismerte (1829), hogy az avar nyelvben, valamint más kaukázusi nyelvekben is találtatnak a magyarral közös szavak. Parrot (1828) arra a körülményre hivatkozott, hogy az észt nyelv szókincsének egyes elemei feltűnően hasonlítanak némely kaukázusi nyelvek megfelelő elemeihez ; de hét évtized alatt, mely a nevezett tudósok ide vágó munkáinak megjelenése óta eltelt, a felvetett kérdés semmivel sem haladt a megoldás útján előbbre. Az értekező előtt igen valószínűnek tűntette fel a kaukázusi nyelvekkel való kapcsolat lehetőségét az a kétségtelen tény, hogy a magyarban s a vele rokon volga-urali nyelvekben igen nevezetes nyomai mutatkoznak az osszét nyelv hatásának ; már pedig az osszátok ma kaukázusi nép, s minthogy a földrajzilag érintkező népek vándorlása rendszerint egy irányú : föltehető, hogy a hol hajdan az osszétok elődei tanyáztak, onnan nem eshetett távol némely más nép tartózkodása sem, mely jelenleg a Kaukázus vidékét lakja. Ezen az alapon indulva, kívánja Munkácsi a régiek megkezdett, de csakhamar abbahagyott munkáját folytatni. Kutatásai s tanulmányai teljes eredményét egy nagyobb munkában fogja közzé tenni ; ezúttal csak néhány világosabb tény felsorolására szorítkozott, s adatait fogalmi kapcsolataik szerint csoportosítva, több fontos magyar műveltségtörténeti szónál, mint pl. réz, ezüst, só, tölgy, cser, makk, körte, vaczkor, gulya, konda, kocza, csürhe, egér, kuvasz, ló, csikó, nyereg, kengyel stb. kimutatta a kaukázusi eredetet.
