Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - I. közl. 309

ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. .317 a Casalék, a Farnese-ház rokonai, eszközölték ki e megbízást. Ferdinand nagyon megharagudott Korario küldetése miatt, annál is inkább, mert meg volt győződve róla, hogy a nuntius az angol király izeneteinek átadásával is meg van bízva. Valószínűnek is látszik, hogy a pápai követ valamelyik Casale sugalmazására Jánost mennél nagyobb terület követelésére volt hajlandó ösztönözni. Ferdinand 1535 elején kijelentette, hogy Rorariot nem bocsátja át országán. De a nuntius mégis eljutott Jánoshoz. III. Pál visszahívta ugyan, de már későn.1) Néhány hónappal Casale és Oorsini Londonból való távozása után Verancsics Antal is elindult Francziaországba és Angliába; 1535 májusában tért vissza Váradra, s bizonyos, liogy a válasz, melyet Angliából hozott, lényegében nem igen tért el a két olaszra bízott izenettől.8) Ügy látszik, hogy Verancsics volt az utolsó követ, kit János király Henrikhez küldött, a nagyváradi béke megkötéséig. Ha visszapillantunk a mondottakra, ne itéljiik meg János angol összeköttetései értékét az anyagi segélynek teljes elmaradása alapján. Henrik nagy szolgálatot tett Jánosnak, midőn nem sokáig késett királyi czímének elismerésével. Még nagyobb szolgálatot tett neki az által, hogy tüntetően mutogatta irányában baráti érzelmeit. Ezzel emelte János tekintélyét hívei és szövetségesei előtt, s másrészt a bécsi udvarra nézve félelmetesebb ellenféllé tette. A nagyváradi béke után újra elindult Statileo Kómába, Párisba és Londonba, hogy a keresztyén solidaritásra hivatkozzék a fenyegető török vész ellen. Ügy látszik, hogy Statileo 1539 nyarán Párisban maradt s csak küldötte útján érintkezett az angol udvarral. Statileo segítséget kért Henriktől a török ellen, és mintha valami szövetségben való részvételre szólította volna fel. Még a pápával való alkudozást is említhette. Az angol udvar pedig ép attól tartott akkor, hogy a császár, a franczia király s a pápa szövetkeztek Anglia megtámadása végett. Henriknek tehát nem volt kedve Szapolyait segíteni a török ellen, hanem szeretett volna vele és a lengyel királylyal védelmi szövetséget kötni a császár és barátjai egyesült hatalmával szemben. Azt izente Jánosnak, hogy, lia komoly lesz a *) Friedensburg : Nuntiaturberichte I. — Buchholcz id. m. 60,126.11. Óváry : Mon. Hung. Hist. I. oszt. XVI köt. 3. 1. Hatvani : Történelmi Zsebkönyv 53. 1. A Casalékról Tausserat-Radel : Correspondance politique de Guillaume Pellicier. Paris, 1899. 509. a) Quellen und Erörterungen zur bayr. Geschichte IV. köt. 467. 1. s a két olasz vallatása id. h.