Századok – 1900

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. - I. közl. 289

XAGY LAJOS KIKÁLY SZÖVETKEZÉSE IV. KÁROLY CSÁSZÁR ELLEN. 295 kölcsönös barátságát, szövetségét, mely főleg Velencze túlkapásai ellen irányult. Velencze ugyanis, ura akart lenni az Adria keleti partszegélyének, és valamint elfoglalta Magyarországtól a dalmát városokat, úgy hatalmába kerítette a patriarchaság isztriai tengervidékét. Ε túlkapásai ellensúlyozására I. Károly magyar király és Erzsébet királyné örökös szövetséget kötöttek a franczia eredetű Saint-Genèsi Bertrand (1334. julius 4 — 1350. junius 6.) aquilejai patriarchával, vagyis pártfogásukba fogadták az aquilejai egyházat minden ellensége ellen. Nem is kötött L Károly király békét, fegyverszünetet vagy szövetséget, melybe a patriarchát bele nem foglalta volna. Erről a szövetségről Erzsébet királyné óhajtásához képest levelet is állítottak ki, a miért Károly király életében senki sem merte az aquilejai egyházat megtámadni.1) — Károly király azonban e szövetségnek gyakorlati hasznát nem vette, minthogy nem látta még elérkezettnek az időt arra, hogy Yelenczét haddal megtámadja. Előbb a horvátokat kellett megfékeznie, mert míg ezeket Dalmátország liátmögében engedelmességre nem bírta, Velencze ellen csak fenyegetőzhetett. Aktuális lett azonban e szövetség, midőn Nagy Lajos király 1346-ban Velencze ellen támadt, hogy Zárát az ostrom alól fölmentse. Bertrand patriarcha ez alkalommal, valamint az alkudozásoknál, melyek a szentszék és a visegrádi királyi udvar közt Endre királyfi halála niegbosszulása végett folytak, sok szívességet, nagy barátságot tanúsított a magyar király iránt.2) — Megvallotta magát e barátság akkor is, mikor Nagy Lajos király első nápolyi hadjáratához hadi népét időközönkint, csapatonkint Olaszországba küldötte. Bertrand patriarcha a Friaulon átvonuló magyar fegyvereseket, azonképen magát Nagy Lajos királyt, midőn kíséretével 1347 deczember 1-én Udinébe, a patriarcha székvárosába érkezett, nagy tisztelettel és örvendezéssel fogadta, népestűi fényesen ') Magy. Tört. Tár, XXIII. 11. 2) Anjoukori dipl. Emlékek, II. 99, 140, 159, 162, 176.— Theiner : Monum. Hung I. 701, 702, 715, 720. — Vatikanische Akten zur deutschen Gesch. in der Zeit Ludw. des Baiern, nr. 2298.