Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 265

tárcza. 267 közölt latin regeszták 1388-tól 1781-ig terjednek, a káptalaniak 1392-től 1739-ig. 26. Sisics Perdo : Frangepán Bertalan modrusi grófról. (156 —161. 11.) Közli a Frangepán-család genealógiáját 1126-tól 1242-ig, és egy 1163-iki velenczei oklevél alapján, Kukuljevics, Racski és Klaics ellenében bebizonyítja, hogy Bertalan I. Duimo gróf fia volt, ki Yegliát 1126-ban kapta Velenczétől hűbérbe. III. Béla király I. Bertalannak a modrusi grófságot 1193-ban adományozta. 27. Jelies Luka : Zárai közjegyzői levéltár. (162 —192 és 252 — 261. 11.) Ε levéltár a zárai törvényszék börtönének pinczéjében van elhelyezve. Legfontosabb része a végrendeletek gyűjteménye 1258-tól 1830-ig, melyből a nevezetesebb oklevelek regesztái latinul közöltetnek. 28. Laszowski Emil : Heyza szaraczén pusztításai Horvátországban 1305-ben. (193 —194. 11.) Egy csazmai káptalani oklevél 1306-ból leírja Heyza pusztító hadjáratát 1305-ben. Laszowski azt véli. hogy Heyza valóságos itáliai szaraczén (arab) volt, ki mint zsoldos szolgálta Róbert Károlyt. 29. U. a. Három, vásári privilégium a XIV-ik századból. (194 —197. 11.) A latin privilégiumokat egész terjedelmükben közli. Az első 1384-ből Tewthewschyna (Thőttősi, Kőrös m.), a második 1387-ből Csehi (Zágráb m.), a harmadik 1388-ból Sabochyna (Pozsega m.) vásári engedélyéről szól. 30. U. a. Utolsó adat Vitovec János bánról. (198 —199. 11.) Eddig azt hitték, hogy 1465-ben halt meg; az itt idézett oklevél arról tanúskodik, hogy még 1468-ban is élt. 31. U. a. A topuszkói apátság történetéhez. (199 — 200. 11.) Két latin oklevelet közöl : Prangepán Márton 1468 évi febr. 6-án Jasztrebarskón kelt oklevelét, melyben a topuszkói apátságot Sztenicsnáki Györgynek adományozza, és egyet 1521 márcz. 8-ról, melyben »Valentinus literátus castellanus in Thopozka et Gemlech« panaszolja, mennyit szenvedtek a Topuszkón lakó zircziek Ratkay Benko és László pusztításai miatt. 32. ü. a. Erdödy Péter bán sírirata 1567-ből. (200 — 201. 11.) Jászkán még 1700-ban megvolt Erdődy Péter sírköve, de azóta eltűnt. A síriratot megőrizte a zágrábi káptalan egy 1568-ból való feljegyzése. 33. Ivancsan Lajos : A sz. Márton kápolna története Podszuszedban. (208. 1.) Ε kápolnát először II. Endre 1209-ben kelt adománylevele említi. A kápolna melletti barlangban lakott Márton remetéről az adatok a X-ik századig nyúlnak vissza. 34. Bojnicsics Iván : A királyság privilégiumai szekrényének