Századok – 1900

Tárcza - Nemzetközi történelmi congressus 249

TÁRCZA. 251 congressuson szaktudományaik köréből vett, a congressus által felölelt keretekben mozgó oly értekezések, munkálatok rövid, áttekintő előadásával, melyek alkalmasak arra, hogy egy oly keretekben mozgó congressusnak, minő a jelenlegi, érdekét felkeltsék, részt vennének, hogy ily módon egyrészt hazai történettudományunk e nemzetközi congressuson méltóan képviselve legyen, másrészt a bensőbb érintkezés a hazai és külföldi történet művelői között minél szorosabbra fűzessék. A Magyar Történelmi Társulat választmánya 1899 junius hó 2-án tartott ülésében dr. Lánczy Gyula egyetemi ny. r. tanár választmányi tagnak, a Párisban székelő központi bizottság Magyarország részérőli tagjának indítványára elhatározta, hogy a congressus ügyét kezébe veszi s a magyar bizottságot megalakítja, melynek feladata leend Magyarország részéről a congressuson való részvételt előkészíteni. Ε bizottság a következő tagokból alakult : Fraknói Vilmos cz. püspök, dr. Pauler Gyula min. tanácsos, országos főlevéltárnok, a M. T. Akadémia II. osztályának elnöke és a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, dr. Tlialy Kálmán orsz. képviselő, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, dr. Ballagi Aladár, dr. Fejérpataky László, dr. Marczali Henrik, dr. Hajnik Imre min. tanácsos, dr. Hampel József, dr. Békefi Rémig budapesti. és dr. Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanárok, dr. Tliallóczy Lajos udv. tanácsos, a közös pénzügyministerium levéltárának igazgatója, dr. Károlyi Árpád a cs. és kir. házi, udvari és állami levéltár aligazgatója. Szalay Imre min. tanácsos, a M. N. Muzeum igazgatója, dr. Kammerer Ernő orsz. képviselő, dr. Boncz Ödön kultuszminiszteri osztálytanácsos és lovag Ováry Lipót orsz. levéltárnok. Elnöke, illetve titkára e bizottságnak az alulírottak. A magyar bizottság nevében azon tiszteletteljes kérelemmel fordúlunk tehát Czímedliez, méltóztatnék velünk tudatni, vájjon a nenzetközi történelmi congressuson résztvenni, esetleg azon az általa művelt tudományág köréből vett s tágabb érdeklődésre számító, lehetőleg franczia nyelven írt (fordított) előadást, értekezést tartani szándékoznék-e? Már az 1898 évi háffai conares-O Ö suson a német és angol nyelvek a francziával egyenragűaknak jelentettek ugyan ki, de mégis a tárgyalás akkor tűlnyomólag franczia nyelven folyt, s így a magyar résztvevőkre nézve nemzetközi viszonyaink között a legczélszerűbbnek a franczia nyelv használata mutatkozik. Megjegyezzük továbbá, hogy már a hágai nemzetközi diplomácziai történet szűkebb kereteiben mozgó történelmi congressuson is határozatikig csak azok a munkálatok, nyilatkozatok stb. kerültek tényleg előadásra, melyeket szerzőik személyesen adtak elő. A távollévők által beküldött, egyébként bármily értékes dolgozatok is, még képviselő által előterjesztve sem kerül-