Századok – 1900

Értekezések - BLEYER JAKAB: Adalék Zrínyi Miklós és udvara jellemzéséhez és Zrínyi-Ujvár történetéhez 221

ÉS ZRÍNYI-UJVÁR TÖRTÉNETÉHEZ. 225 Az említett részlet különben magyar fordításban a következőképen szól: »A f/r. Zrínyi-udvarnak és várnaJc és Zrínyi-Újvárnak leírása, 'mint a mellékelt rézmetszet feltünteti. A Zrínyiek régi grófi vára a török zsarnoknak sok év óta nagy kárt okozott és minden időben a keresztények védőfalának mutatkozott, Midőn az 1523-ik (így) évben Lajos magyar király ama szerencsétlen magyarországi csatában elesett, az öreg Zrínyi gróf úr utolsónak maradt a csatatéren az ő népével, melyet azután jó biztonságban Győrbe vezetett; különben mindenkor igaz hősi bátorságot tanúsított. Ot követi a hatalomban ép úgy mint a vitézségben, és bölcs, értelmes tanácsadásban a most uralmon lévő gróf Zrínyi Miklós úr, egy dicsőséges és bátor liős, a török vérebnek örök eskütt ellensége, kinek saját képmása I. sz. alatt1) látható. Rendületlen elszántságával és igaz lovagi viselkedésével már sokszor meghiúsította a keresztény név ellenségének merész vállalkozását és zsarnoki szándékát csatározások és portyázások alkalmával; dicséretképen külön is említésre méltó, hogy minden ellenséges összetűzésnél egészen mezítelen karral forgatja pallosát a kereszténység védelmében, és csak ritkán eredménytelenül; a mint egyáltalán abban leli legnagyobb örömét, lia a törökben bármi úton-módon kárt tehet. Az ő alattvalói és az alája rendelt katonák pedig önkéntes engedelmességgel uralják őt, úgy hogy ha külön e czélra készült kürtjét megfújja, minden fegyverfogható alattvalója és katonája rögtön lóra ül és készségesen követi őt. A dicsőségesen említett Zrínyi gróf úrnak saját, vitézi tettekre jól betanított lova is van, melyet ő Jónásnak nevez, és melynek az a jó tulajdonsága, hogy azonkívül, hogy igen gyors lábú, nem is enged mást felülni és lovagolni, mint a tisztelettel nevezett gróf urat ; ezen aztán maga is személyesen részt vesz naponkint a portyázásokban ; az ő embereinek pedig a fogoly törököket vagy azoknak levágott fejeit át kell adniok, melyeket vára előtt a revalinnál2

) feltűzet és minden katonájának és alattvalójának minden egyes török fejért egy birodalmi tallért fizettet, f így aztán mindennap frisseket hoznak és tűznek fel. Egyébiránt ötszáznál is több csupa előkelő török fogoly van váraiban elzárva, kik kimondhatatlan váltságdíjat kötelesek ') Bizonyára a czímlapon lévő metszetre gondol, mely három lovas alakot ábrázol. Más személyt feltűntető kép nincs a füzet metszetei között. 2) V. ö. Bálán Györqy : Újvár várépítészeti rendszere és katonai szerepe. Hadtört. Közi. I. évf. 210. 1. SZÁZADOK. 1900. III. FÜZET. 15