Századok – 1900
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - I. közl. 197
ÉS A MÁDÉFALVI VESZEDELEM. 217 sietett a nép közé s összetett kézzel, könyek között rimánkodott, istenre kérve őket, hogy irgalmazzanak. Nagy nehezen annyira bírták őket, hogy gyilkos szándékuktól elállottak, ha a tisztek és nemesek kötelezvényt állítanak ki követeléseik (régi adók visszatérítése stb.) teljesítéséről, s arra nézve kezeseket állítanak. A szék tisztviselői megírták a kötelezvényt, hárman kezességet vállaltak, fentartván mindazáltal e kötelezettségnek a gubernium által való inegítéltetését. A fellázadt nép még azt is követelte, hogy őrizetükért (120 személyt számítva) mindegyikök egy-egy garast kapjon. így bocsátották őket szabadon; a vidéki nép pedig a fegyvert nem fogott csiksomlyaiaktól erőszakkal elvett szekereken ment haza.1) A nép itt is azt adta lázongása fő okiíűl, hogy a tisztek és nemesek az okai, hogy katonaságra kényszeríttettek, s a katonatisztek a végső veszedelemben sem siettek a nemesség védelmére. Midőn a csiki tisztviselők mindezekről jan. 13-án TJdvarhelyszéket tudósítják és segítségre szólítják fel, kérik, küldjenek követeket a királynéhoz a veszély feltárása végett, hogy »a következő szomorú példák megorvosoltathassanak«, mert különben a tavasz nyiltára általános néplázadást jósolnak. A veszedelem oly fenyegető, hogy elhárításáról a többi székely székeknek is gondoskodniok kell, »sőt pedig sietve, mert úgy tapasztalják, hogy csak tavasznak kezdetin is ifjú Lajos királynak2 ) ideiben az kegyetlen keresztes had által történt példák szegény hazánkban megújulnak és mindenek végső veszedelmekbe borúinak.«8 ) Nemcsak a legközelebbről érdekelt csíkiak látják ily sötét színben a dolgokat, volt főkirálybírájok, most Alsófehér megye főispánja, gr. Haller Pál is így ítéli meg a viszonyokat. A népet erőszakkal kényszerítették a fegyver felvételére, s az most elkeseredésében fegyveres kézzel dúl, rabol, vérengzik, a nemes embereket üldözi, fosztogatja, főkép a volt tisztviselőket. Eddig csak por és hamu voltak — mondogatják - ezután máskép lesz. Azzal fenyegetőznek, hogy tavaszra a városi embereket üstöküknél fogva fogják kihurczolni. Most már hiába akarnák a fegyvert visszavenni, nem adják, mert mondják — meg akarják kóstoltatni a puslca magvát azokkal, a kik megérdemlik. ') A »Deductio genuina rerwm in Csík etc. anno 1762 actarum« czímű emlékiratból. (Csik vármeg-ye levéltára.) *) II. Ulászló helyett. Az 1514-iki parasztlázadást értik. a) Csik tisztei Udvarhely széknek, Csik-Várdotfalván, 1763 jan. 13-án. (XJdvarhely vm. levéltára.)
