Századok – 1900

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - I. közl. 197

ÉS A. MÁDÉFALVI VESZEDELEM. 205 mívelésből élnek, mint a szék többi népe, hanem zsindely és deszka-készítésből, melyet messze földekre szállítván, abból tartják fen m;igokat, ha pedig katonákká lennének, a szolgálat idején családjuk éhen veszne. Ha ő felségének mégis úgy tetszenék, hogy katonáskodjanak, úgy készek törvényeik és kiváltságaik s a Leopold-féle szentséges diploma értelmében saját tisztjeik alatt a honvédelemre, de megméretni magokat nem engedik, mert semmiféle ősüket meg nem mérték; kérik azért a főtiszt urat, hogy ne fáraszszák tovább magokat, mert mérték a,lá semmikép sem állanak. Megvivén ezt a hírt az ezredesnek, a bizottság azt határozta, hogy mindaddig Almáson marad, míg aug. 30-án kelt jelentésére Buccow tábornoktól választ és további rendeletet nem kap. A várakozás ideje alatt a főtiszthelyettes két megbízott által intő és rábeszélő körözvényt hordoztatott széllyel Lövéte. Abasfalva, Keményfalva és Almás falvaiban, és írt a lövétei plebánusnak, hogy hívei előtt intő prédikácziót tartson. Szept. 6-án érkezett meg Szebenből Buccow tábornok rendelete, melynek értelmében az engedetlen lövéteiek ellen körrendeletet hirdettetett ki a szék területén lévő összes falvakban, elrettentő büntetést szabván ki rájok. Az erről szóló rendeletet először Lövétén hirdette ki két vicekirálybíró. Az egész erőszakos eljárást igen jellemző körrendelet így hangzott : 1. Publicáltassék, hogy a lövétiek nem méltók, hogy a határőrség (limitrophea militia) közé feltétetnének. 2. Az becsületét szerető, haza határát őrző székelek a lövéteiekkel, oly alávaló néppel, ne társalkodjanak és vélek együtt ne tartsanak. 3. Valakik az lövéteiek közül magokat felíratták, azoknak a vicetisztektől a magok mindennemű kereskedésekre szabados járásra passus adassék. 4. Ellenben valakik magokat az lövéteiek közöl fel nein íratták és nem engedelmeskedtenek, azoknak a széknek vicetisztei tisztségeknek elvesztése alatt passust adni ne merészeljenek, kik is e szerént passus nélkül járván, mint kerengők, elfogattatnak. 5. Azok, kik a lövéteiek közül engedetlenek, maradékaik a királyi kedvetlenséget tapasztalni fogják. Ez a proscribálás írott bizonysága annak, hogy mennyire eltért Buccow a királynő intentiójától, a ki önkéntes ajánlkozás alapján kívánta a székely határőrség szervezését, míg Buccow az önkéntesség helyett a terrorismus és kényszerítés eszközeitől sem riadt vissza, hogy feltett czélját végrehajtsa.