Századok – 1900
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - I. közl. 197
2(12 Λ SZÉKELY HATÁRŐRSÉG SZERVEZÉSE a communitásban nem akarunk indítani, mivel ha úgy fog kívántatni, mii az communitásban levő személyeket legtovább félóra alatt számba vehetjük.«Hiába volt az alkirálybíró rábeszélése, a város nem engedett és folyamodást intézett a guberniumhoz, hogy hagyja meg őket régi kiváltságos helyzetükben, mely szerint eddig sem katonáskodtak a székelyekkel együtt, hanem a helyett országútban lakván katona elszállásolással és egyéb házi szolgálattal rótták le kötelezettségöket. A gubernium erre szept. 3-án azt válaszolta, hogy kiváltságaikban őket megháborítani nem kívánják s a katonai összeírás által jogaiknak ártani nem akarnak, és elrendelte, hogy a kik a városi polgárok közül a nemzeti katonaság közé feliratkozni akarnak, azok összeírása a magistratustól kirendelt személyek által liajtassék v.égre.2) Ebben tehát világosan ki volt fejezve az önkéntesség. Még inkább a városi nemesség külön folyamodványára adott végzésben, mely szerint őket a szék hatósága alól kivonni nem akarják, de mert kell, hogy a katonáskodás önkéntes legyen, a feliratkozást sem gátolhatják. Az önkéntesség azonban nem akadályozta meg azt, hogy »az egész széken s a városban is a szék részére tartozó gazdák mind conscribáltattak« már előzetesen. A sorozó bizottság Csíkban és Háromszéken végezvén. Udvarhelyszékre érkezett. Elnöke volt báró Schröder ezredes, tagjai : báró Jósika Imre és Zamler kapitány, Cserei/ Györ</y hadnagy, Elekes őrmester és egy szakaszvezető. Segédkeztek polgári részről báró Daniel István helyettes főtiszt (coadministrator) és a vicetisztek. Miklósvárról jött át a bizottság Bardócz-székbe Olasztelekre, a hol is aug. 27-én a Bardóczszékből berendelt falusbírák és esküttek előtt felolvastattak a rendelet pontjai, melyeket a főtiszt bőségesen m eg magyar;! -zott. A bírák vállalkoztak a rendelet kihirdetésére á falvakban, de kijelentették, hogy a királyné rendeletének végrehajtására csak úgy vállalkoznak, ha a székelyek régi kiváltságai, jogai, törvényei és szokásai megtartatnak, miszerint tisztjeik és a többi székbeli nemesek állíttatnak élükre, nem pedig idegenek, és ha a törvényes mód egyébként is megtartatik. A bizottság aug. 28-án Bibarczfalván kezdette meg működését, a hová a telegdi-baczoniak is berendeltettek. A főtiszt kiküldöttei éjjel-nappal működve állították elé őket, a ') Szeles János id. m. (Erdélyi Muzeum, 1898. 578. 1.) *) Erdélyi Muzeum, 1898. 579. 1.