Századok – 1900

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - I. közl. 197

ÉS A. MÁDÉFALVI VESZEDELEM. 199 A székelyek igyekeztek is megfelelni a régi jó hírnévnek, s a székek izeneteket váltának egymással : »hogy a nemes székely natiótól felállítandó katonák között ha csak az köntösben vagy mundérban is, valami ν ni formit á,s lehetne.«1) Az örökösödési háborúban ezek az újonan toborzott székely huszárok is kitettek magokért s a székely vitézség koszorújába újabb babérleveleket fűztek. A későbbi hadjáratokban is ott vannak a székely katonák. A pénzáldozatok ós a véradó azonban nem elégítették ki az államkormányzat igényeit. A nyugaton folytatott háborúk alatt és miatt a monarchia keleti határai a legvédtelenebbül maradtak, pedig a török még mindig félelmes ellenség volt, a béke határideje lejáróban, a tatár beütésektől méltán lehetett tartani, s az oroszszal való jó viszony is meglazult 1761 óta. Ilyen viszonyok között Erdélyben is hasonló határőrséget óhajtottak szervezni, mint a minő Magyarország délnyugati határán már 1750 óta fennállott. Erdélyben a székelyföld határain a Rákóczi-forradalom óta a határőri szolgálatot az ú. n. plájások polgári zsoldos őrsége teljesítette. Ez a fontos feladatra elégtelennek látszott. A katonailag szervezett határőrségnek feladata leendett a .határszélek katonai megvédése az ellenséges betörések és a 1 testis behurczolása ellen, s a csempészet meggátlása. A czél kétségkívül helyes volt, de végrehajtása alkotmányellenesen és erőszakosan történvén, nagymérvű zavarok, békétlenség, s a székely társadalmi viszonyok alapos felforgatása kútforrásává vált. A székely határőrség felállítása értelmi szerzőjének gróf Bethlen Gábor erdélyi főkanczellár tartotta magát; de a terv keresztülvitelének gyűlölt eszköze báró Bucçow Adolf lőn, a nélkül, hogy a végrehajtás sikerének kétes értékű érdemével dicsekedhetett volna. Mások fejezték be, a mit ő megkezdett; az utókor gyűlöletét azonban ő örökölte még azért is, a mit (mint pl. a mádéfalvi vészt) nem egyenesen ő maga idézett elő. Buccow Adolf Miklós báró lovassági tábornok 1761 elején Erdélybe katonai főparancsnokká s az oláhok vallási viszálya kiegyenlítésére királyi biztossá neveztetvén ki, a határőrség szervezését Besztercze vidékén az oláhok között kezdette meg 1761-ben, a kik a nyert előnyök és szabadalmak fejében tömegesen állottak be katonának s megalakították a második határőrezredet. ^Háromszék végzése 1745. jan. 11. (Kéziratban gyűjteményemben, báró Apor István abosfalvi levéltárából.)