Századok – 1900

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - I. közl. 197

A SZÉKELY HATÁRŐRSÉG SZERVEZÉSE ÉS A MÁDÉFALVI VESZEDELEM. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Mária Terézia uralkodása (1740—1780) trónja megmentése és tartományai megvédése érdekében vívott harczokkal kezdődött s a béke helyreálltával mélyreható reformok életbe léptetésével folytatódott, Mindkettőből bőven kijutott a székelyeknek is. Adóügyi reformjai átalakították Erdély s benne a székelyek eddigi adófizetési rendszerét; de ennél még mélyebbre hatók s egészen új korszakot alkotók voltak hadügyi reformjai, főkép a határőrség szervezése által. A székelység, eme legharcziasabb népfaj,1

) régebben nem adózott, de katonáskodott. A Leopold-féle diploma fentartotta adómentességét és katonai kötelezettségét. A gyakorlatban azonban másként alakult a dolog. Az állandó zsoldos katonaság mellett a székely népfölkelésre nem volt szükség, de adóra annál inkább, s lassanként a székelyt is adózásra fogták. A Rákóczi-forradalom után a főkapitányi állásokat (a székek egyik főtisztségét) sem töltötték be többé, hogy a katonai szervezetnek legfőbb intézménye is elenyészszék. Jött azonban Mária Terézia uralkodása, a ki ellen a vetélytársak egész serege szövetkezett, hogy elragadják trónját, országait. Midőn az örökös tartományok már-már elvesztek, a szorongatott királyné a magyar nemzet lovagiasságához, ősi vitézségéhez folyamodott, s a magyar lelkesedés és gyors segítség megmentette a trónt és a veszendőbe menő tartományokat. Azokban a dicsőséges harczokban, melyekkel a magyarok Mária Teréziát örök hálára kötelezték, részök volt a székelyeknek is. ') Mint a Leopold-féle diploma mondja : genus hominum bellicosissimwm. Werbőczi szerint : rerum beUiearum expertissimi.