Századok – 1900

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - II. bef. közl. 122

VERSEGHY ÉS A CENSORI HIVATAL. 131 A veszedelem ekkép elvonult Verseghy feje fölött, s Lányi abból, hogy a Helytartótanács nem írt föl többé a kanczelláriához, megértette, hogy gyanúja alaptalan volt. Ennek a Il-ik kötetnek az ügyével, tehát a második ügygyei párhuzamosan haladt egy harmadik, melyben a kanczellária ugyancsak jul. 25-én döntött. Weingand János Mihály még márcz. 2-án, tehát rögtön a lefoglalás után, folyamodott a Helytartótanácshoz, hogy azt a kárt, a mely reá a lefoglalásból háramlott, teljesen térítsék meg. A kár pedig nagy, mert az I-ső kötet 500 példányából 24()-et lefoglaltak, a Il-ik kötetből pedig, melyből 1000 példányt nyomtatott, eddig csak 200-at tudott eladni, a többit azóta nem veszik. Számítása egyszerű : 240 Miliőt I. à 1 frt 8 kr. (bolti ár) 272 frt. 800 Miliőt II. à 1 frt 24 kr. (bolti ár) 1120 » összesen: 1392 frt,1

) Valami alapja volt ennek a követelésnek, mert a könyvkereskedőt csakugyan ártatlanul és méltatlanúl érte a csapás. Nemcsak hogy a fordítás eredetije engedélyezve volt, hogy a fordító katholikus pap, a kiről nem hihette, hogy olyan értekezéseket ír, melyekért munkáját lefoglalják, hanem maga a kézirat is szabályszerűen el volt látva az engedélyező aláírásokkal. Azonban ha alapos is a követelés, még meglepőbb a könyvárus hallatlan szerénytelensége. Nem a kész veszteséget számítja, a mi nem rúghatott olyan nagyon sokra, hanem minden példány bolti árát véve alapúi, azt az összeget követeli, a mit akkor kapott volna, ha mind az 500 példányt eladja. Még ezzel sem elégszik meg, a második rész 800 példányát is megfizettetné a Helytartótanácscsal, — mert az első nélkül a második sem kel.2

) A tanács fölterjesztette a folyamodást a kanczelláriához, megkérdezvén, mit cselekedjék.3

) A kanczellária akkor nagyon helyesen és szellemesen okoskodott, A kárt okvetetlen a kártévőnek kell megtérítenie, de a kártévő nem a kanczellária vagy a tanács, hanem Verseghy, a ki a kézirat rendjét megváltoz>) A folyamodvány az indorsatióval az Orsz. Levéltávban, Η. 'Γ. 1793 : 5429. a) A Helytartótanács jogosan kérdezhette volna meg Weingandtól, miért nyomatott 1000 példányt a II. kötetből, mikor az első csak 500-ban jelent meg, ha a II. az I. nélkül nem kel ! . 3

) A tanács első fölterjesztése az Orsz. Levéltárban, H. T. 1793 : 5428. A második u. o. M. udv. kancz. 1793 : 7997. 9*