Századok – 1899

Új könyvek - Pór Antal: Nagy Lajos litván hadjárata 1377-ben 943

TÁRCZA. 943 A KÖZJEGYZŐSÉG ÉS HITELES HELYEK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON. A m. kir. közjegyzők országos egyesülete a millennium alkalmából ezer forint pályadíjat tűzött ki a közhitelességi intézmények történetének megírására. Ezen pályázat eredménye Erdujhelyi Menyhért nemrég megjelent munkája, melylyel a szerző, kinek neve nem ismeretlen olvasóink előtt, a jogtörténeti irodalom terére lépett. Eeladata volt, annak a kimutatása, mikép fejlődtek hazánkban azon jogi intézmények, melyek a közhitelesség szolgálatában állottak. Eh ez képest a római tabellionatus és az ebből fejlődött középkori közjegyzőség általános bevezető ismertetése után, a második fejezetben, mely szent István korától a mohácsi vészig terjed, rendre értekezik a régi magyar pristaldusok intézményéről, a királyi emberekről (homo regius) és királyi jegyzőkről, a hiteles helyekről és hiteleshelyi személyekről ; bővebben foglalkozik az apostoli és császári közjegyzők magyarországi szereplésével, okirataik szerkesztése módjával (ars notarialis), díjszabásaikkal, s végűi röviden az oklevélhamisításokkal is. A harmadik fejezet szól a hiteles helyekről a mohácsi vész után, a negyedik a franczia jegyzőségről ; a többi hátralevő fejezetekben pedig a modern közjegyzői intézmény hazánkba való behozatalát a legújabb reformtörekvésekig tárgyalja a szerző. Függelékül néhány középkori közjegyzői okirat szövege és phototypikus hasonmása van a könyvhöz csatolva. A munkát, a mennyiben bennünket érdekel, tüzetesebben is fogjuk ismertetni. — NAGY LAJOS LITVÁN HADJÁRATA 1377-ben. Hazai kútfőink alig említik e nevezetes hadjáratot, melyet Pór Antal a jelzett czím alatt, az Erdélyi Muzeum ez évi folyamából különlenyomatképen megjelent rövid dolgozatában tárgyal. A szerző főleg két külföldi forrást használt fel dolgozata megírásához : egyik a gneznai Anonymus (ma már ismert nevű Jankó Czarnkowszki gneznai főesperes) krónikája, melyet Sommersberg a Silesicarun rerum seriptores II. kötetében »Anonymi archidiaconi Gneznensis brevior cronica« czímmel még 1730-ban adott ki; a másik Wartbergi Hermann »Chronicon Livoniae« czímű munkája, melyet a danzigi levéltárban őrzött egyetlen példányból Strehlke tett közzé először 1863-ban. Ezek nyomán szerzőnk négy pontban foglalja össze tanulmányai eredményét, s szól először is a litvánok Lengyelország ellen intézett 1376-iki rabló hadjáratáról, mint közvetlen okáról a magyar király hadjáratának, másodszor kitérésképen a magyarok gyilkolásáról Krakóban, harmadszor a tulajdonképeni hadjáratról, végűi ezen hadjárat következményeiről. — BÁRÓ PERÉNYI ZSIGMOND ÉLETE. Ugocsa megyében az ottani tanító-egyesület kezdeményezéséből mozgalom indult meg a magyar forradalom egyik legnemesebb alakjának, az 1849 évi okt. 24-én