Századok – 1899

Tárcza - Erdélyi László: Apos végrendelete 933

TÁRCZA. 933 esetben Pilgramnak van igaza, és Knauz Nándor téved. A zavar, úgy látszik, onnan ered, bogy a Quadragesima vasárnap és a Hasvét napja közt a Laetare vasárnap jelöli a fele időpontot ; míg ellenben a Nagyböjt középpontja (Mitterfasten, mi-carême, Mid-lent) hamvazó szerdától számítva csakugyan a Laetare vasárnap előtti szerda : dies medii Quadragesime, scilicet feria quarta, a mint ezt Knauz számos idézettel bizonyítja, Wolfger püspök említett kőrútjában hazánk határán is járt Bécsben és Dévénynél (apud Dewin). Egy 1204 márczius 30-áról (in Swabedorf, III. kai. Április) kelt okiratát Fejér is közli.1) Magyarok is utaztak kíséretében, mert a »Hungaro« vagy »Hungaris« tétel többször előfordúl kiadásai között. Imre magyar király követe is vele utazott egy ideig. Igy pl. 1203. szept. 22-ike és 29-ike közt »apud Sanctum Hipolitum« e tétel fordúl elő a püspök kiadásaiban : »nuncio regis Hungarie pro tunica LXIII. den. — Eidem ad redemptionem pignorum LX. den. — (Eidem) pro calceis V. den.« Ugyanazon kiadások más helyen: »nuncio regis Hungarie pro tunica et calciis et redemptionem pignoris dim. tal. et VIII. den.« Továbbá: »apud Pattaviam nuncio regis Hungarie dim. tal.« És végre ismét más helyen : »apud Gubernum (Verona közelében) .... Burchardo garcioni Vicentiam pro nunciis regis Hungarie currenti sol. mezan.« (1204. jun. 9.) Miután e számadások szerint Pünkösd napja ez évben junius 13-ára esett, egy parányi kétség sem lehet abban, hogy az 1204-ik évvel van dolgunk. Az 1109 és 1451 évek közötti időközben t. i. csakis arra az évre illenek a számadásokban előforduló mozgó ünnepek napjai. Ksopi' LAJOS. APOS VÉGRENDELETE. (Egy kis helyreigazítás.) Pauler Gyula kiváló történettudósunknak »A magyar nemzet története az Arpádliázi királyok alatt«· czímű szép és nagybecsű művében, mind az első (1893) mind a második (1899) kiadásban, feltűnést kelthetett az az adat, hogy »1210-ben Apos győri kanonok a káptalan előtt bizonyos felszabadított rabszolgáit a pannonhalmi apátságnak hagyta, de ha az Isten fiút adna neki, arra szálljanak«. Pauler ezen adatát Kati testvérének Apósnak (Opus) a Wenzel-féle Arpádkori Uj Okmánytár I. köt. 105. ') Cod. Dipl. II. 450. 1. SZÁZADOK. 1899. X. FÜZET. 61