Századok – 1899
Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Horvát történelmi repertorium. Közli: Margalits Ede - XIII. 859
860 TÁllCZA. meghódoltak, Mortag bolgár fejedelem 824, 825, 826-ban Lajos császár előtt ez ellen óvást emelt és felszólította, hogy állapítsák meg birodalmuk határvonalát. Midőn czélt nem ért, 827-ben a bolgárok Pannoniába betörtek a Drávánál, mindenfelé tűzzelvassal pusztítottak, és a frankok tisztviselőit elűzvén, az egyes szláv törzsek élére bolgárokat állítottak. A frankok a bolgárok győzelmes előhaladását Balderich tehetetlenségének tulajdonították, őt tisztétől megfosztották, és 828-ban ifjabb Lajos frank császárfi vezérlete alatt egy nagy frank sereg indult a bolgárok ellen. Mily szerencsével hadakozott ez a bolgárok ellen, arról hallgat a krónika (Einhard) ; de hogy nem valami nagy sikerrel, az kitűnik onnét, hogy a Dráva. Alduna és Száva vidékének déli része a szép Szerémséggel együtt kétszáz éven át a bolgárok birtokában maradt. Míg ezek a szávamelléki Horvátországban történtek, addig a dalmácziai Horvátország lassankint teljesen megszabadult a bizanczi császárság befolyása alúl, sőt azon dalmát városok és szigetek is, melyek a Nicefor és Nagy Károly békekötése szerint a görög hatalmi körbe tartoztak, azok is teljesen elszakadtak a kelet-római császárságtól (822 — 829). Zára köztársasággá lett, saját dogét választott magának, és a dalmácziai Horvátország felett a frank uralom is csak névlegessé vált. Borna halála után (821) a frankok ennek unokaöcscsét Ladiszlávot nevezték ki dalmát nagyzsupánná, azonban ennek utóda Moiszláv a frank határgróf felsöbbségét nem ismerte el, és a frank-bolgár harczokat felhasználván, magát a frankoktól függetlennek nyilvánította és a frank császárt csak névleges védnökének ismerte el. (Konst. Porphyr. De administr. imperio 40-ik fejezetében a dalmát horvátoknak a frankok elleni hét éves háborújáról beszél, melynek folytán a dalmácziai Horvátország függetlenné lett, és azt mondja, hogy ezek vezére Pórin volt ; ez azonban nyilvánvaló összetévesztése a szávamelléki zsupánnak, Lajosnak, frank háborújával, melyben Borna, vagy Pórin, a frankok pártján állott. Más dalmát Pórin vagy Borna, pedig nem létezett, mert Moiszláv utóda okiratilag igazoltan Trpimir volt.) Az új helyzetet a frankok is elismerték, mert Balderich őrgróf bukása után őrgrófsága négy részre osztatott (Furlandia, Istria, Karantania, Pannónia) és ez által a dalmácziai Horvátország elkülönítése, illetőleg függetlensége elismertetett. Érdemes még megjegyezni, hogy a karantáni őrgrófsághoz a Száva és Mura közötti terület tartozott és őrgrófjai sorából (828—861) Helmoim, Albgar és Pabo nevét ismerjük. A frankok azonban egyes szláv uraknak is egyes területeket hűbérűl adtak ; így Szalacho a Száva mellett kapott hűbéri birtokot (Diimler. 32. 1.).