Századok – 1899

Vegyes közlések - Bayer József felolvasása a nemzeti játékszínről mint közügyről 848

848 TÁRCZA. Budavár ostromáról irt terjedelmes és nagybecsű rajzában, melyre én. mint a rendelkezésemre bocsátott legértékesebb forrásra, többször hivatkoztam. Azt is elhallgatta, hogy ő is a legelsők között, még Gorovét is megelőzve, hatolt be Buda várába. Ez úgy történt, hogy Leiningen, ki a 3-ik zászlóalj egy részével s ezek közt G-orovéval a bécsi kapuhoz szolgáló sikátorban eléggé fedett helyen állott, míg a zászlóalj másik része fent a várfal aljában állott már, pár perczczel a vár megrohanásának és bevételének sikerülte előtt őt küldte azon parancscsal a fal mellett összelapulva álló Wasákhoz, hogy azonnal kezdjék meg a falak megmászását. Mogyoródy a legnagyobb veszélyek között jutott odáig — mert a lőrésekből, a ki csak kijött a fedett helyből, minden egyes emberre lövöldöztek — s átadta a parancsot, de arra senki sem hederített. Ekkor történt egy nagy explosió, talán a lánczhídi akna felrobbanása, s ennek hatása alatt rohant Farkas János az egyik létrához, kinek példáját azonnal mások is, Mogyoródy is, követték, s így érkeztek elsőkül a várba, míg G-orovénak előbb még a sikátorból kellett a vár faláig futva haladnia. Úgy értesültem továbbá, hogy Kiss Ferencz is ott volt a 3-ik zászlóaljból érdemrenddel kitüntetettek sorában, s ennek sincs a hivatalos lapban közölve főhadnagygyá való kineveztetése, pedig ő a harcz végén már főhadnagy volt és ezen ranggal századparancsnok is. A kik még tudnak valámely előttem ismeretlen hiteles adatot ezen zászlóalj történetéből, közöljék azt velem, vagy hozzák nyilvánosságra. Minden ily adat egy babérlevél lehet a harmadik zászlóalj igazán megérdemelt koszorújához. HUGYESI MARTOS. VEGYES KÖZLÉSEK. —- A MAGTAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA első osztályának október 9-én tartott ülésében Bayer József levelező tag foglalt széket »A nemzeti játékszín mint közügy« czímű dolgozatával, ismertetvén a nemzeti játékszín történetéhez kiegészítésül gyűjtött új adatok alapján azokat a viszonyokat és nehézségeket, melyek a játékszín létesítését akadályozták a század elején, mikor a táblabírák még tiltakoztak a magyar ruhának »alakoskodásra« való használata ellen, mígnem az 1839/40 évi országgyűlés 400,000 pengő forint alapítványt szavazott meg a nemzetivé avatott magyar színészet ügyének felsegélésére. A felolvasó főleg Széchenyi István gróf erre vonatkozó még ismeretlen levelezéseinek és naplójegyzeteinek, továbbá Guzmics Izidor naplójának felhasználásával fejtegette azon irodalmi hatásokat, melyek alatt a színészet nemzeti